7 végzetes pillanat

Németország nagy lendülettel szolgáltatja vissza a nácik által elrabolt műkincseket

2018. november 27. 16:51 MTI

Németország több mint 17 ezer műtárgyat és könyvet szolgáltatott vissza a nácizmus idején elrabolt kulturális javakból az azonosításukról, a jogos tulajdonosok felkutatásáról és a visszaadásról rendelkező nemzetközi megállapodás alapján - mondta a német szövetségi kormány kulturális államminisztere a megállapodás aláírásának huszadik évfordulója alkalmából hétfőn Berlinben rendezett konferencián.

Hitler és Göring

Monika Grütters a tanácskozást megnyitó beszédében fordulópontnak nevezte az 1998-ban Washingtonban megkötött megállapodást, amelynek révén Németország húsz éven keresztül folyamatosan javította a nácizmus idején elrabolt műkincsek felkutatását és visszaszolgáltatását célzó munka feltételeit.

A szövetségi kormány több tízmillió eurós támogatásával felállították az elveszett kulturális javak német központját (Deutsches Zentrum Kulturgutverluste - DZK), kifejlesztettek adatbázisokat és létrehoztak egyetemi kutatói állásokat, így „hatékony kutatási infrastruktúra” jött létre.

A munka eredményét jelzi, hogy az úgynevezett Washingtoni alapelvek lefektetése óta, vagyis húsz év alatt 17 420 kulturális jószágot - műalkotást, műkincs értékű használati tárgyat, könyvet és egyéb dokumentumot - juttattak vissza a jogos tulajdonosnak - ismertette az államminiszter.

A nácik által összeharácsolt kulturális javak felkutatása és visszaszolgáltatása tartós feladat, és Németország tovább fokozza erőfeszítéseit - tette hozzá. Az idén és jövőre 17 millió eurót fordítanak erre szövetségi forrásból, és felállítanak egy központi tanácsadó szolgálatot.

A náci rendszer áldozatainak, azok rokonainak megértést és segítőkészséget kellene tapasztalniuk Németországban, de gyakran nyelvi akadályokba ütköznek, és a szövetségi államberendezkedésből adódóan nehezen áttekinthető rendszerrel szembesülnek. Az ő támogatásukra jön létre a tanácsadó szolgálatot - mondta a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy a kulturális javakat őrző intézmények részéről is több erőfeszítés szükséges. Mint mondta, a múzeumokat és a magángyűjtemények tulajdonosait is joggal ítélik meg annak alapján, hogy miként viszonyulnak az adott gyűjtemény történelmi hátteréhez. „Nem csak az állam visel történelmi és erkölcsi felelősséget a nácik által elrabolt kulturális javak ügyének feldolgozásáért” - húzta alá Monika Grütters.

A washingtoni alapelvekhez és a 2009-ben a Prága melletti Terezínben tartott utókonferencián elfogadott Terezíni Nyilatkozathoz 46 ország csatlakozott. Ezzel kötelezettséget vállaltak az egykor a nácik által elrabolt kulturális javak azonosítására, a jogos tulajdonosok felkutatására, és arra, hogy vagy visszaadják az értékeket, vagy a visszaszolgáltatást kiváltó egyéb, "méltányos megoldást" találnak.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!