Nem bánta meg tettét a történelem egyik legnagyobb csalója, Charles Ponzi
2020. február 18. 14:44 Múlt-kor
Korábban
Az átverés tovább terjeszkedik
1920. július 24-én a Boston Post című hírlap a címlapon közölt cikket Charles Ponziról. A szalagcím a következő volt: „MEGDUPLÁZZA A PÉNZT HÁROM HÓNAP ALATT, 50 százalékos kamatot fizet 45 napon belül Ponzi – Több ezer befektetője van.”
A cikkben Ponzi jótékony, bőkezű gazdag emberként adta elő magát. „Nem okoz nekem örömöt magamra költeni a pénzt, annál inkább az, ha valami jót tehetek vele” – mondta a Boston Post riporterének.
Miután megkereste első millióját – magyarázta Ponzi, „mindent, ami azon egymillió fölött van, arra fogok költeni, hogy jót tegyek a világban.”
A cikk 8,5 millió dollárra becsülte Ponzi összvagyonát. Két nappal később kígyózó sorban álltak a befektetni vágyók a férfi irodájánál. „Mindannyiuk arcán a remény és a kapzsiság volt kiolvasható” – írta később önéletrajzában Ponzi. „Az őrület, a pénzőrület, a legrosszabb őrület tükröződött mindenki szemében!”
Ponzi azt állította magáról, ő „a ’varázsló’, aki koldusból milliomost csinál egyik napról a másikra!”, és mesés gazdagságát alá is tudta támasztani külsőségekkel: 12 szobás palotája volt, fizetett szolgálószemélyzete, több autója – köztük egy egyedi limuzin –, és aranyozott sétapálcával járt. Felesége, a fiatal szépség Rose Gnecco, rendre gyémántokkal kirakott ékszerekkel mutatkozott.
Habár sokan kételkedtek abban, hogy Ponzi valóban becsületes üzletember volna, még más szélhámosok sem tudtak rájönni, pontosan miként épült fel vállalkozása.
William Miller, egy híres csaló, aki 1899-ben több mint egymillió dollárral rövidítette meg befektetőit, teljesen értetlenül állt Ponzi módszere előtt.
Néhány nappal azelőtt, hogy ugyancsak a Boston Post leleplezte volna az olaszt, Miller azt mondta a lapnak: „Lehet, hogy meglehetősen együgyű vagyok, de fel nem foghatom, Ponzi miként keresett ilyen sok pénzt ennyire rövid idő alatt.”
A nagy médiafelhajtás közepette a szövetségi hatóságok átvizsgálták Ponzi könyvelését, gyanítva, hogy üzleti modellje törvénybe ütközik.
Védelmében a szélhámos annyit mondott: „A titkom csupán az, hogy miként váltom készpénzre a bélyegeket. Ezt nem mondom el senkinek. Derítse ki az Egyesült Államok, ha tudja.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A halál balvanói alagútja 18:07
- Kezdetben egyáltalán nem nyerte el a párizsi lakosok tetszését az Eiffel torony 16:05
- Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát 13:20
- Kereskedelmi utakon érkezett a buddhuizmus Kínába 09:05
- Koncepciós per keretében, teljesen irreális vádak alapján ítélték el Mindszenty Józsefet tegnap
- Napjainkig megoldatlan egy skót világítótorony hátborzongató rejtélye tegnap
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak tegnap
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban tegnap