Neandervölgyiek keze nyomát viselik az eddig talált legrégebbi faeszközök

A terepmunkálatokat vezető Joseba Rios-Garaizar, a spanyolországi humán evolúció nemzeti kutatóközpont (CENIEH - Centro Nacional de Investigación sobre la Evolución Humana) régészének elmondása szerint 2015-ben két rendkívül jó állapotban fennmaradt faeszközt tártak fel a területen - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Az egyik lelet egy 15 centiméter hosszú ásóbot, amelynek alapos vizsgálata, valamint a körülötte lévő üledék úgynevezett lumineszcens kormeghatározási módszerrel - elsősorban homokos, löszös üledékek utolsó napfényre kerülésének időpontja adható meg vele - való elemzése azt mutatta, hogy a faeszközök nagyjából 90 ezer évesek, vagyis a neandervölgyiek készítették őket.

A PLOS ONE című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint az ásóbotot egy hosszában kettévágott tiszafarönk egyik feléből készítették. A levágott darabot letisztogatták egy kőeszközzel, majd tűzzel „kezelték”, hogy tartósabbá tegyék, végül hegyesre csiszolták. Az így kapott eszközt ásásra használták az élelmiszerek, kovakövek felkutatására, vagy csupán lyukakat ástak vele.

A talált faeszközök

A neandervölgyiek famegmunkálási technológiájáról árulkodó leletek nagyon ritkák, mivel a fa gyorsan lebomlik. Kizárólag specifikus környezeti feltételek, például az Aranbaltza lelőhely vízzel átitatott üledéke alkalmas arra, hogy megőrizze az ilyen típusú leleteket.

Az Ibériai-félszigetet tekintve eddig csupán a katalóniai Abric Romaní nevű lelőhelyen, míg Európa többi részén is csupán négy területen - az angliai Clacton-on-Sea-ben, a németországi Schöningenben és Lehringenban, valamint az olaszországi Poggeti Vechiben -, találtak neandervölgyiekhez, vagy azok elődeihez köthető faeszközöket. Ez azt jelenti, hogy az Aranbaltza lelőhelyen talált leletek kulcsfontosságú információkkal szolgálnak a neandervölgyiek famegmunkálási technológiájáról és fahasználati szokásairól.

A 2013-ban megkezdett aranbaltzai ásatási munkálatok eredményei azt mutatják, hogy a neandervölgyi ember több szakaszban érkezett meg a területre, amely ennél fogva kivételes betekintést nyújt ezen emberféle evolúciójába és életmódjának alakulásába.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Véres kötszer a csatamezőn – erre számíthatott a harcban megsérült római legionárius
• Hogyan tudta egy maroknyi keresztény megtéríteni a világ legerősebb birodalmát?
• A Seuso-kincs barbár kortársai – hun kori tárgyakkal egészült ki a páratlan római lelet
• Shakespeare és az utókor nagy tévedése: ki árulta el valójában Julius Caesart?
• A kötéltáncos elefántoktól a rendőrséget helyettesítő kutyákig – hat meghökkentő tény az ókori Róma állatairól
• Így lehelt halálos gázt a világba a pokol kapuját őrző Kerberos, a többfejű kutya
• Hadrianus fala mellől kerültek elő az első római bokszkesztyűk
• Római akvadukt maradványait mosta elő a tomboló vihar Spanyolországban
• Zénobia, a legendás palmürai királynő, aki szembe mert szegülni Rómával