2021. tél: Mesélő naplók

A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években

Jávorszky Béla Szilárd

A XX. század utolsó két évtizedében a populáris kultúra és a politika viszonya finoman szólva is meglehetősen ellentmondásos volt. Az 1980-as években a világ vezető politikusaival szemben éles kritikákat fogalmaztak meg népszerű előadók, és megakoncertek sora hívta fel a figyelmet Afrika éhező gyermekeire vagy az emberi jogokra. A 1990-es berlini, A Fal című koncert a hidegháborús korszak lezárását jelképezte, de egyszerre „nyitánya” is lett annak az évtizednek, amelyben a zene nyelvén szólaltak meg a hazafias érzelmek, majd újra a háborúellenes hangok. Mindeközben egy pacifista „hippiből” az Egyesült Államok elnöke lett, a brit miniszterelnöki bársonyszékbe pedig egy egykori rocker ült be.

A középkori élet hét legkülönösebb veszélye

Kulcsár Ádám

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a középkor és a kora újkor éveiben szinte bármibe bele lehetett halni. Többek között a higiénia hiányának, az orvostudomány fejletlenségének és a természet közelségének következtében akár egy karcolás is életveszélyes lehetett. A középkorra gondolva a legtöbben a háborúk és az erőszak szülte veszedelmeket szokták kiemelni, mi a korabeli mindennapok hét legnagyobb és legkülönösebb veszélyét gyűjtöttük össze.

A két Karátsonyi-kastély Beodrán

Herczeg Renáta

Nagykikindától délnyugatra, Törökbecse közelében található a Bánság apró települése, Beodra, amely már a középkorban is lakott hely volt, sőt túlélte a török kori pusztítást, s csak a XVIII. században néptelenedett el. Az 1717-es összeírásban lakatlanként szerepelt, és a korabeli térképeken sem található a neve. Hamarosan azonban magyarok és szerbek költöztek a vidékre, és benépesítették a területet, amely 1781-ben az Aradon élő Karátsonyi Bogdán örmény származású birtokoshoz került. Ő németeket telepített ide, és az uradalom, közte Beodra is fejlődni kezdett. Mivel a település fontos kereskedelmi útvonal mentén feküdt, hamarosan vásártartásra is kiváltságot nyert, ami hozzájárult nagy ütemű növekedéséhez. Jelentőségének szintén látványos bizonyítéka volt az egymással versengő birtokosok által emelt két kastély.

Budapest ostroma civil szemmel

Bank Barbara, Mihályi Balázs

A hazai naplóirodalom egyik speciális típusa Budapest második világháborús ostromához köthető. Ezeknek a műveknek a sajátossága, hogy velük kapcsolatban nem indulhatott el olyan társadalmi diskurzus, mint amilyen az első világháború után lezajlott. Az 1944–1945-ös irományok a fiókokban maradtak, ugyanis azok tartalma és a hivatalos történetírás által képviselt „felszabadulás” értelmezés között áthidalhatatlan szakadék tátongott. A háború, a megszállás és a fogság élményei évtizedekig súlyos lelki teherként nehezedtek a társadalomra, és csak 1990 után nyílt lehetőség az ostrom valós borzalmait bemutató naplók megjelentetésére.