2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket
Szekér Nóra

Zsindely Ferenc egy korszakon át rejtegetett naplója

A Horthy-korszak szereplői számos naplót, visszaemlékezést hagyományoztak az utókorra. A kormányzó, a miniszterelnökök, a miniszterek, a hadseregvezetők, a közéleti szereplők, írók, művészek memoárjai sorra jelentek meg az 1970-es évek végétől. Az első kötetek hatalmas szenzációnak számítottak, hiszen a vezető politikusok személyes élményei lehetőséget adtak arra, hogy a kommunista ideológia mentén íródott, osztályharcos történelemértelmezés mögé lehessen pillantani. Azt gondolhatnánk, hogy ennyi évtized után már nem maradt olyan kiadatlan írás, amely jelentős közszereplők emlékeit őrzi. Az élet azonban tartogat meglepetéseket. A közelmúltban került elő Zsindely Ferenc kalandos sorsú naplója.

A legfelsőbb körökben mozgó politikus a Teleki Pál 1941. áprilisi halálát megelőző pár hétben kezdte lejegyezni élményeit, utolsó beírásai pedig Bárdossy László 1945. végi népbírósági perére reflektálnak. A négykötetes iromány több házkutatást átvészelt, az elsőt még Budapest ostroma alatt. 1946-ban, miután világossá vált, hogy a háború utáni számonkérés a háborús bűnösök pereivel nem zárul le, és a napló a benne szereplő személyekre komoly veszélyt hozhat, Zsindely Ferenc úgy döntött, elrejti.

Bársonyszékből a frontvonalba

De ki is volt valójában e titkos napló szerzője? Zsindely Ferenc a korabeli Magyarországon ugyan neves közéleti szereplőnek számított, de mára személye csak kevesek által ismert. 1891-ben született egy nagy múltú református családban. A Komáromban töltött gyerekkor után a jogi diplomát a budapesti egyetemen szerezte meg, abban az évben, amikor kirobbant az első világháború, és mint tüzérfőhadnagy három évet a fronton töltött. Még harctéri szolgálata alatt, 1915-ben megválasztották Komárom vármegye szolgabírójává, 1919-ig a vármegyei főjegyzői tisztségig vitte, amikor is minisztériumi tisztviselői állást kapott Budapesten. 1931-ben elindult a komáromi országgyűlési választásokon, és egységespárti programmal bejutott az országgyűlésbe, ezzel kezdődött politikai karrierje. A város a háború végéig minden alkalommal, még háromszor választotta meg képviselőjének. Politikai pályájának kezdetétől bensőséges viszonyban volt Teleki Pállal. 1938 májusában, amikor Teleki a kultuszminisztérium élére került, arra kérte Zsindelyt – aki akkor már e minisztérium protestáns ügyekért felelős államtitkára volt –, hogy legyen közvetlen munkatársa. 1939 februárjában, miniszterelnöki kinevezésekor pedig maga mellé vette a miniszterelnökség vezetőjének. Ez hosszú hivatali megbízatásnak bizonyult: Zsindely 1943 márciusáig még további két kormányfő, Bárdossy és Kállay Miklós alatt töltötte be ezt a pozíciót. Karrierjének csúcsára 1943 tavaszán ért, amikor is kereskedelmi és közlekedésügyi miniszterré nevezték ki.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. tél számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár