Mit keresett a Vörös Hadsereg Dániában 1946 tavaszáig?
2020. március 10. 15:25 Múlt-kor
Korábban
„Szívélyes” viszony
A következő napok folyamán további 7000 főnyi erősítés érkezett, köztük női katonák is – a visszaemlékezések szerint a helyieket meglehetősen zavarba hozta a fegyveres, egyenruhás nők szokatlan látványa.
A szovjetek hamar ellenőrzésük alá vonták Bornholm egészét, a dánok pedig – mind a helyiek, mind a kormány – hallgatólagosan elfogadták a helyzetet.
Richard Dewing brit vezérőrnagy – aki május 5-én Koppenhágában fogadta el a dániai német főerők kapitulációját – arról írt, a dánok és a szovjet csapatok kapcsolata „szívélyesnek” tűnt. Hozzátette: „ez megszüntetett minden esélyt arra, hogy egyetlen evezőt is a bornholmi örvénylésbe kelljen tennem, ami meglehetős megkönnyebbülés volt.”
Dewing megjegyezte: „csak remélhetem, hogy a további fejlemények nem lesznek olyannyira a dán érdekekkel ellentétesek, hogy a dánokban neheztelést ébresszenek a brit és amerikai szövetségesek iránt, amiért nem előzték meg az oroszokat, és nem hoztak létre esetleg állandó katonai támaszpontokat a szigeten.”
Ahogy azt a helyi múzeum tárlata is bemutatja, Bornholm lakói fokozatosan megtanultak a megszállókkal együtt élni, ahogy a szovjet jelenlét heteiből hónapok lettek. Voltak ünnepségek, táncestek, és néhány sportesemény is.
Júliusban a koronaherceg, a későbbi IX. Frigyes király is a szigetre látogatott családjával, ahol együtt vacsorázott Fjodor Fjodorovics Korotkov vezérőrnaggyal, a megszálló erők parancsnokával.
A helyzet nem volt mentes a feszültségektől: a civil lakosságnak tűzifát és földgázt kellett beszolgáltatnia a szovjet csapatoknak, és segíteni barakkjaik és más épületeik felhúzásában, miközben saját házaikat is újjá kellett építeniük.
A feljegyzések szerint egy szovjet katona által elkövetett nemi erőszak nyert csupán bizonyítást, azonban a beszámolók szerint mindennaposok voltak a nők elleni támadások, ezért azok nemigen merészkedtek egyedül az utcára. A nőkkel szembeni erőszaknál is nagyobb mértéket öltöttek a lopások és rablások – főként a karórák, illetve a kerékpárok érdekelték a szovjet katonákat.
Habár Dánia voltaképpen a győztesek oldalán ünnepelhette a háború végét, a szigeten igencsak eltért a hangulat az ország többi részétől a „felszabadítók” viselkedése, illetve a levegőben lógó bizonytalanság miatt is.
A dán lakosság nagy része számára Bornholm egyfajta vakfolttá vált, mivel az állami média vonakodott elismerni, hogy az ország egyes részei valójában nem „szabadultak fel” ténylegesen.
Ugyancsak eltitkolták a szovjet megszállás költségeit – Sztálin ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy azok a dánokat terheljék.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
