„Mit adtak nekünk a rómaiak?” – hat római találmány, amely lehet, hogy mégsem az

Római ostromtechnika

Habár nem ők találták fel az ostrom taktikáját, a rómaiak kétségtelenül a mestereivé váltak. Nem vitatható könnyen az az állítás, hogy ha a római légiók eljutottak az ellenség erődítményéig, akkor annak védői számuk vagy falaik erőssége ellenére hátrányból indultak. A kegyetlen taktikáik mellett rengeteg fegyver és egyéb eszköz állt rendelkezésükre a sikeres ostrom érdekében.

Ezek egyike a hajítógép volt, amely köveket vagy esetenként görögtűzzel töltött cserepeket tudott nagy távolságra eljuttatni. Esetenként a hajítógépeket hajókra is lehetett telepíteni. A rómaiak kiemelkedő mérnökök voltak, akik hamar felismerték az ellenséges védelem – például egy fal – gyenge pontjait, és ezekre koncentrálták hajítógépeik tüzét, amíg az le nem omlott. A hajítógép késői változata volt az „onager” (vadszamár), amely olcsóbban előállítható és könnyebben mozgatható volt.

Talán a leghíresebb római ostromeszköz a ballista vagy scorpio néven ismert, nagyméretű számszeríjhoz hasonló fegyver. Hatalmas nyilait nagy távolságról kilőve (messze a védők íjai hatótávolságán kívülről) a falak tetején tartózkodó óvatlan védőket veszélyeztette.

A rómaiak harmadik összetett és veszélyes fegyvere az ostromtorony volt. A kerekeken gurítható fatorony segítségével a katonák védve közelíthették meg az ellenséges falakat, amelyekre aztán leugorhattak. Az ostromtornyok elkészítése idő- és anyagigényes folyamat volt, ráadásul rámpákat is szükséges volt kialakítani nekik, ami által a védők jó előre láthatták, mi fog következni. Legtöbbször azonban a rómaiak jól ki tudták használni az eszköz előnyeit, és sikerrel alkalmazták.

Ha a fenti eszközök egyike sem vált be, a rómaiak rendelkeztek faltörő kosokkal is, amelyekkel az ellenség kapuján tudtak bejutni. Ezeket fakeret védte, amelyre vízbe áztatott állatbőröket terítettek, hogy ne lehessen felgyújtani. A falak vagy a kapu áttörése után a római katonák „testudo”, azaz teknős alakzatban hatoltak be. Ebben az alakzatban szemből, oldalról és felülről is pajzsokkal védték magukat, amely jól elhárította a nyilakat és a kisebb köveket, így biztonságban meg tudták közelíteni az ellenséges erődítményt.

1. Feltalálók vagy ügyes fejlesztők?
2. A rómaiak és az utak
3. Görög hatások
4. A római beton
5. Julius Caesar naptára
6. Római ostromtechnika
7. Diocletianus államigazgatása és gazdaságpolitikája
8. Amit kétségtelenül a rómaiak találtak fel: a könyv

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése