Miss Mitchell üstököse, amely megnyitotta az Akadémia kapuját az első női csillagász előtt

Maria Mitchell 1818-ban született a Massachusetts állambeli Nantucket városában, kvéker szülők gyermekeként. Már egészen gyermekkorától fogva érdeklődött a fizika és a csillagászat világa iránt, amelynek tanulmányozásában minden támogatást megkapott édesapjától. Az előbb tanítóként, majd később banki alkalmazottként dolgozó William Mitchell maga is hobbi csillagász volt és rendelkezett egy kisebb távcsővel, amivel lánya rendszeresen tanulmányozhatta az éjszakai eget. Maria mindössze 12 éves volt, amikor segített apjának kiszámítani egy napfogyatkozás időpontját.

1836-ban Maria könyvtárosként kezdett dolgozni szülővárosa híres kulturális központjában, az Atheneumban, ahol napjai jelentős részét asztronómiai témájú könyvek tanulmányozásával töltötte. Apjával való tudományos együttműködése a későbbiekben is megmaradt, rendszeresen megosztotta vele megfigyeléseinek eredményeit.

1847. október 1-jének éjszakáján, miközben Maria házuk tetejéről kémlelte az égboltot, különös dologra lett figyelmes. A távcső lencséjén keresztül egy rövid, elmosódott sáv jelent meg az égen. A szabad szemmel láthatatlan jelenségről a lány azonnal gyanította, hogy valójában egy üstökös lehet és a hírt azonnal elújságolta édesapjának, aki azonnal nyilvánosságra akarta hozni a felfedezést. Maria azonban óvatos volt és még két napig nem állt a tudományos közvélemény elé, és csak október 3-án egyezett bele, hogy apja levelet írjon Cambridge-be.

A várakozás alatt azonban egy olasz csillagász, a jezsuita pap Francesco de Vico szintén észlelte az üstököst és azonnal jelentette is azt. Így bár először őt tartották az égitest felfedezőjének, de a későbbi vizsgálat tisztázta Maria elsőségét. Ennek megfelelően a hivatalosan C/1847 T1 azonosítóval ellátott üstököst azóta is „Miss Mitchell üstököse” néven ismeri a csillagászat.

A fiatal lány egy csapásra valódi hírességgé vált. VIII. Krisztián dán király felfedezéséért egy, az asztronómiáért ugyancsak rajongó elődje, VI. Frigyes által alapított kitüntetéssel jutalmazta Mariát 1848-ban. A következő évben az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia első női tagjává választották, ezzel Maria Mitchell vált a világtörténelem első professzionális női csillagászává.

1856-ig az Atheneum munkatársa maradt, majd körútra indult az Egyesült Államokban és Európában. 1865-ben a New York állambeli Vassar College-ban állapodott végül meg, ahol professzori kinevezést kapott, majd rábízták az obszervatórium vezetését is. Egyetemi oktatóként későbbi csillagászok generációit inspirálta a világegyetem tanulmányozására.  Végül 1888-ban vonult nyugdíjba, majd 1889-ben, hetven éves korában hunyt el.

Magánéletéről sajnos kevés információ áll a későbbi korok rendelkezésére, hiszen Maria sosem alapított családot, így nem hagyott hátra róla beszámolni tudó gyermekeket, míg személyes naplóit halála előtt nem sokkal tűzre vetette.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett