Milyen fenntartható, környezetbarát eljárásokat meríthetünk a múlt építészetéből?

Római villák, városi kertek

A rómaiak a kőhidak és árkádok építésén kívül is számos urbanisztikai újítást vezettek be. A „szigetek” (insulae) voltak a történelem első társasházai, a termálvizek pedig néhány városban „távfűtést” szolgáltattak: a meleg víz egész kerületeket látott el.

A városokon kívül pedig villákat (azaz lakótereket, műhelyeket és istállókat magukban foglaló épületkomplexumokat) építettek, amelyek mezőgazdaságilag önellátó létesítmények voltak.

A föld terményeit az ókori római vidéken helyben termesztették és fogyasztották is, csak az alkalmi felesleg került eladásra a városi piacokon − ezt a régészek által a hatalmas mezőgazdasági villákban, mint pl. a Nápoly melletti Boscorealéban végzett kutatások is alátámasztanak.

Vannak manapság olyan városépítészek, akik hasonló modern negyedeket álmodnak meg ezen modell alapján: társasházakhoz kerteket terveznek, vagy olyan lakónegyedeket, amelyek lehetővé teszik a lakosoknak, hogy gyümölcsöket és zöldségeket termesszenek.

Mindez hozzájárulna a lakosság ellátásának egy környezetet kevésbé terhelő módjának megszervezéséhez. A termékeknek nem kellene több ezer kilométert megtenniük egy kamionon, mielőtt az asztalunkra kerülnek.

1. A természetes légkondicionáló
2. Függőkertek – Babilontól a metropoliszokig
3. Római villák, városi kertek
4. Hőszigetelő szalma
5. A természetes rostok számos előnye

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"