Miért rajongtak az emberek több ezer éven át a zsírfarkú juhokért?

Ez a különleges tény egyébként nem is annyira meglepő, ugyanis a világ juhpopulációinak mintegy 25 százaléka zsírfarkúnak mondható, magyarázza az Atlas Obscura. Évezredeken át tenyésztett az ember ilyen juhokat, főként a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában, valamint Afrika egyes vidékein. Egyes fajtákat nehéz, fürtös farokkal áldott meg a sors, míg például más társaik farka olyan, mint egy evező, tehát inkább széles, mint hosszú. Példának okáért az Awassi-juhoknak 11-12 kilogrammos is lehet a farkuk, de ez még mindig szerénynek tűnik a Leo Africanus 16. századi krónikás által leírt 35-36 kilogrammhoz képest.

Természetesen nem véletlen, hogy egyes juhfajták ilyen farokmérettel büszkélkedhetnek: a farokban lévő zsírnak köszönhetően extra adag energiatartalékot tudnak tárolni maguknak az állatok, ami a zord klímájú területeken különösen jól jöhet. (Ugyanakkor nem kevés hátrányt jelent a fajfenntartáshoz elengedhetetlenül szükséges aktusok során.) Az emberek számára azonban eme farok főként kulináris élvezeteket jelentett és jelent ma is: a farokzsír kiváló tartósítószernek, valamint sütőzsírnak bizonyult. Mivel a farokzsír gyakrabban van kitéve hideg időnek, az olvadáspontja is alacsonyabb, így viaszos helyett egyfajta vajszerű textúrája van, magyarázta Charles Perry ételtörténész. A libanoni, awarma nevű étel például szeletelt bárányból áll, amely korábban bőséges mennyiségű farokzsírban pácolódott, illetve lett eltéve tartósítás gyanánt. (Gyakran szolgálják fel ma is tojással vagy humusszal.)

Izraeltől kezdve Indiáig bezárólag számos módon örökítették meg az adott kor művészei a zsírfarkú juhokat: a sziklafestménytől kezdve a mozaikokon át a különféle festővásznakig bezárólag. Legkorábbi említésük a mezopotámiai Uruk városából való (Kr. e. 3000 körülről), ám még a Bibliában is szerepeltek két alkalommal a zsírfarkúak. „Ebből a közösségi áldozatból ajánlja fel a hájat, mint az Úrnak szánt eledelt: a keresztcsontnál levágott egész farkat, a beleket borító hájat a belek felett lévő hájat” – írja a Leviták könyve (3,9).

Ám az európai, illetve az amerikai kontinensen élők számára – akik főként a vékonyabb farkú juhokhoz vannak hozzászokva – merőben egzotikumnak számít a zsírfarkú juh. Csakúgy, mint a farokkocsi ötlete, amely már legalább két és fél ezer éves. Számos utazó rökönyödött meg az ókortól kezdve a 20. századig ezen az egészen kivételes szerkezeten, amely a zsírfarok számára készült. Sokan a saját szemüknek sem hittek, társaik beszámolóinak pedig pláne nem, így a szkeptikusok táborában hamar megkérdőjeleződött a zsírfarokkocsi valós léte, és egyre többször helyeződött át a mítoszok világába. A modern technika azonban itt is segített, és a mai Afganisztánban járó John Goodridge 19. századi tudós fényképezőgépének köszönhetően már egyértelmű bizonyíték volt a kétkedők kezében.

Maga a hatalmas farok korántsem tűnik túlságosan praktikusnak, ám a zsírfarkú juhok húsának íze, valamint a zsír minősége kárpótolta a gazdát a kellemetlenségekért. Manapság azonban egyre visszaszorulóban van a tenyésztése, ugyanis a különféle olajok és egyéb zsírok lassan kiszorítják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége