Miért nyitogatták fel őseik sírjait a kora középkori európaiak?
2021. június 24. 17:57 Múlt-kor
Korábban
Elvitt tárgyak, megmozgatott holttestek, hozzátemetett állatok
A legtöbb felnyitott sírból bizonyos tárgyakat távolítottak el, máshol azonban a holttest más helyzetbe való mozdítása, a sírban lévő tárgyak károsítása, bizonyos testrészek eltávolítása, illetve – egyetlen esetben – egy kutya elhelyezése is megfigyelhető.
„A sírrablás negatív tettnek hangozhat, de itt úgy tűnik, közösségi értelemben pozitív jelentőségű cselekedet volt. Az emberek továbbra is e temetőkben helyezték el halottaikat, miközben újra és újra felnyitották a sírokat” – mondta el Dr. Klevnäs. „Azt is megfigyelhetjük, hogy egyes temetők, ahol élt a felnyitás szokása, tovább voltak használatban, mint azok, ahol a holtakat békében hagyták.”
Így, hogy a gyakorlatot azonosították, a tudósok azt remélik, további kutatások által többet tudhatunk meg róla – például hogy miért terjedt el ilyen nagy területen ennyire rövid idő alatt. A jelek szerint Közép-Európában kezdődhetett a 6. század második felét megelőzően, majd kontinensszerte elterjedt, a 7. században érve a csúcsra.
A sírújranyitások elterjedtsége mellett a kutatók számos tendenciát is dokumentáltak. Gyakran fordult elő például, hogy a koporsó nem bomlott el még teljesen a felnyitáskor, ami arra utal, hogy a visszatérők olyan emberek sírjait látogatták, akikre még emlékezhettek – szüleik, vagy nagyszüleik nemzedékének tagjaiéit –, és általában különös tárgyakat kerestek.
„Az eltemetés nem jelentette a végét a kora középkori ingóságok útjának” – mondta el Klevnäs, kiemelve, hogy nem valószínű, hogy újrahasznosítás céljával vitték el őket, tekintve, hogy az elvitt tárgyak gyakran rendkívül rossz állapotban voltak. Mindazonáltal bizonyára elég fontosak voltak ahhoz, hogy az emberek a rothadó húsból és oszló ruházatból kiszedjék őket – habár az is tény, hogy igencsak megválogatták, mit visznek el.
„Igen meglepőnek tűnik, hogy valaki a rézöntvény brossokat elviszi egy oszladozó hulláról, de az ezüstfüggőkkel ékesített nyakláncot hátrahagyja” – tette hozzá Klevnäs. „Bizonyára úgy érezték, csak bizonyos fajta ingóságokat vehetnek el a holtaktól.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap