Miért megy a világháborús megemlékezésre Kim Dzsong-un?

Szinte már most borítékolható, hogy - kerek évforduló ide vagy oda - a május 9-i győzelem napi moszkvai megemlékezésen az észak-koreai diktátor fogja ellopni a show-t.

A sztálinista ország első emberét, Kim Dzsong-unt Vlagyimir Putyin orosz elnök hívta meg a második világháborúban a németek felett aratott győzelmet megünneplő győzelem napi ünnepségre az orosz fővárosba. Ha a remeteállam diktátora valóban elmegy a május 9-i megemlékezésekre, úgy az lesz az első külföldi útja azóta, hogy 2011-ben átvette a hatalmat apja, a néhai Kim Dzsong-il után.

Oroszország mellett Ukrajna, Fehéroroszország és a többi szovjet utódállam nagy része (illetve Szerbia) a második világháborúban a németek felett aratott győzelmet és az európai háború végét hagyományosan május 9-én ünnepli. A náci Németország feltétel nélküli megadását rögzítő dokumentumot ugyan 1945. május 8-án írták alá, de az csak közép-európai idő szerint este 11 óra után egy perccel lépett életbe, mikor Moszkvában már május 9-e volt.

A koreai félszigetet 1910-ben annektálta Japán, amely a második világháború idején rendőri diktatúrát vezetett be. Japán szövetségese, a hitleri Harmadik Birodalom bukását követően a Szovjetunió 1945. augusztus 8-án üzent hadat Tokiónak, majd Korea újból megszállás alá került: az ország északi részét szovjet, a déli részét amerikai csapatok szállták meg, és a 38. szélességi kör mentén felosztották az országot.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint az orosz elnöki hivatal szóvivője megerősítette, hogy Moszkva "több más ország mellett a Hitler-ellenes koalíció képviselőit is meghívta" a május 9-i megemlékezésekre, az észak-koreai diktátor pedig jelezte, hogy ő is tiszteletét teszi az orosz fővárosban rendezendő ünnepségen. A Yonhap News dél-koreai kormányzati tisztviselőktől szintén úgy értesült, hogy a javuló orosz kereskedelmi kapcsolatokban érdekelt, legutóbbi, 2013. februári rakétakísérlete óta Kínával rossz viszonyt ápoló, a Peking által árgus szemekkel figyelt ország vezetője részt fog venni a győzelem napi ünnepségen.

A világ vezetői egyelőre óvatosan mérlegelik annak lehetőségét, hogy szeretnének-e egy színpadon állni a világ legbrutálisabb rezsimjének tartott latorállam teljhatalmú vezetőjével, s hogy egyáltalán elfogadják-e Putyin meghívását. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a "tömeges" emberjogsértések miatt az ENSZ által felelősségre vonhatónak ítélt diktátor miatt a nemzetközi közösség vezetői Moszkva helyett máshol emlékeznek meg idén a Németország felett 70 éve aratott győzelemről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?