65 éve született a világ legembertelenebb rezsimje
2013. szeptember 9. 13:13 MTI
Hétfőn ünnepli fennállásának 65. évfordulóját a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK), amelyet emberjogi szakértők a világ legembertelenebb rezsimjének tartanak.

Korábban
Korea számára sorsdöntőnek bizonyult az 1948-as esztendő: a II. világháború győztes hatalmai, az Egyesült Államok és a Szovjetunió által 1945-ben a 38. szélességi fok mentén kettévágott félsziget ebben az évben vált jogilag is megosztottá, hiszen a KNDK kikiáltása előtt nem sokkal a déli országrészben létrejött a Koreai Köztársaság. Az északi oldal lakossága ma is diktatúrában él, amelynek ideológiai alapját az államalapító és "örökös elnök", Kim Ir Szen által megálmodott dzsucse elvei képezik.
Az államalapításról így írt Kim elnök: "Korszakos jelentőségű esemény volt abban a forradalmi küzdelemben, amelyet népünk vív a szocializmus és a kommunizmus ragyogó jövője felé vezető úton." Hogy milyen messze van a kis ázsiai ország a "ragyogó jövőtől", arra a frankfurti székhelyű Nemzetközi Emberjogi Társaságnak (IGFM) az évforduló alkalmából kiadott jelentéséből is lehet következtetni. Eszerint napjainkban 2,4 millió észak-koreai élete függ a külföldről érkező élelmiszer-szállítmányoktól. Ugyanakkor a sztálinista Észak-Korea a Föld legerősebben militarizált országa. Az uralkodó Kim-családot példátlan, már-már vallásos személyi kultusz övezi. Más vallások követőit viszont kíméletlenül üldözik. Az észak-koreai büntetőtáborokban becslések szerint 200 ezer foglyot őriznek.
Az állam nevében szereplő "demokratikus" szót kívülállók csakis gúnyként értelmezhetik. Az alkotmány ugyan nagy hangon megígéri a véleménynyilvánítási és vallásszabadságot, szabad választásokat, jogot az oktatáshoz, munkához (és pihenéshez), egészségügyi ellátáshoz. Mindez azonban csak a dzsucse-ideológia szűk keretein belül érvényes. A dzsucse még a 70-es években felváltotta a marxizmus-leninizmust mint állami doktrínát, azóta minden ennek az ideológiának van alárendelve. A legfőbb népi gyűlés (parlament), "az államhatalom legfőbb szerve" képviselőinek választása kész bohózat. Az uralkodó munkapárt ugyanis választókerületenként csak 1-1, saját soraiból vagy szatellit szervezetekből érkező jelölt indítását engedélyezi.
A dzsucse egyik fő elve a politikai, gazdasági és katonai önállóság. Az országra évszázadokon át nehezedő japán, illetve kínai uralom fényében ez valamelyest érthető lenne, ám a globalizálódott és összefonódott mai világban igen furán hat. Az ország "politikai vallása", amelynek írásba foglalt alapelveinek elolvasása hónapokat vesz igénybe, s amelynek bizonyos részeit az északiaknak kívülről meg kell tanulniuk, a Szovjetunió felbomlása után azt eredményezte, hogy Észak-Korea teljesen elszegényedett, viszont mind hagyományos, mind nukleáris eszközökkel "állig fölfegyverkezett", fenyegetve Dél-Koreát, a közeli és távolabbi térséget.
Az 1994-ben meghalt Kim Ir Szen fia, Kim Dzsong Il tehát nem volt "bombás őrült", mint a Der Spiegel írta róla, hanem következetesen folytatta az apja által kijelölt utat. Fenyegetőzéseivel Phenjan rendre engedményeket tudott kicsikarni mind Dél-Koreától, mind az Egyesült Államoktól, ami a külföldi segélyek révén paradox módon hozzájárult az önellátó rezsim életben maradásához.
Az államalapító Kim unokájával, a 2011 végén pajzsra emelt fiatal Kim Dzsong Unnal már a dinasztia harmadik nemzedéke irányítja Észak-Koreát. Hogy ő is ért a zsarolós játékhoz, azt már többször bizonyította. Például amikor atomháború kirobbantásával fenyegetőzött, majd idén tavasszal bezáratta a Dél-Koreával közösen fenntartott keszongi gazdasági övezetet, hogy azután a "jó szívét" bizonyítva megenyhüljön, és új kedvezmények kicsikarásával ismét propagandasikert könyveljen el. A Nyugat és a nemzetközi közösség mindeddig nem talált fogást a phenjani rezsimen, eltekintve attól, hogy időnként apró engedményeket tesz neki.

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.

sport
- Többször is összetűzésbe került az állambiztonsággal Grosics Gyula
- 75 éves koráig aktív maradt a torna világában a legtöbb olimpiai érmet gyűjtő magyar sportolónő
- Véres győzelmet ajándékoztak a vízilabdások a szovjetek által leigázott országnak 1956-ban
- Jéghideg vízben nyerte meg hazánk első olimpiai aranyát a „magyar delfin”
- Törött kézzel is legyőzhetetlen maradt Papp Laci
- Amikor egy 14 éves magyar lány csapást mért az „NDK-vízitorpedókra”
- Csak a teherliftet használhatta a tiszteletére rendezett fogadáson Jesse Owens
- Úgy nyert olimpiát Nero császár, hogy be sem fejezte a versenyt
- A hittérítőknek köszönhetően majdnem eltűnt Hawaiiról a szörf
- Meghalt az egyik leghíresebb 20. századi fotó csókolózó tengerészgyalogosa 13:55
- A nemzetközi tudományos együttműködés sarokköve volt a szűkös forrásokból üzemelő Mir űrállomás 13:11
- Férfiak kezébe nem kerülhetett a Brit Birodalom elátkozott gyémántja 12:22
- Luther bolondnak nevezte Kopernikuszt, a geocentrikus világkép sírásóját 11:31
- Egyedülálló inka sírhelyet tártak fel Peruban 10:46
- Feltárul a Caesar-gyilkosság helyszíne Rómában 10:08
- A szimbolikus „szeretetnap” kevés volt ahhoz, hogy véget vessen a rózsák háborújának tegnap
- Aznap: 1986. február 18. tegnap