Mi köze van a Római Birodalomnak az újévi fogadalmainkhoz?
2022. január 1. 08:54
Egyesek szerint azért, hogy megszegjük őket, vagy hogy éppen jobb emberként, kihívásokkal indítsuk az új évet. A fogadalomtevésnek több ezer éves hagyományai vannak, s gyökerét a Római Birodalomban kell keresnünk, habár már a babilóniaiaknál is megjelent. A mezopotámiai birodalom lakói ugyanis minden év elején isteneik színe elé járultak, ahol ígéretet tettek, hogy kölcsönzött tárgyaikat visszaadják, adósságaikat pedig kifizetik.
Korábban
Róma legmagasabb tisztviselői a hagyománynak megfelelően január elsején esküt tettek, hogy az új esztendőben is hűek lesznek a köztársasághoz, később pedig a császárhoz.
Eme alkalomra nagyszabású rendezvényeket szerveztek, ahol a római légiók is felvonultak, majd áldozatot mutattak be a Capitolium dombján.
Az évente megrendezésre kerülő esemény megújította a köteléket a polgárok, az állam és az istenek között.
Az újévre már a rómaiak is úgy tekintettek, mint egyfajta lehetőség, hogy maguk mögött hagyják a múltat, s tiszta lappal nézzenek az előttük álló évre.

Az emberek édes gyümölcsöket és mézet adtak társaiknak, s áldásokkal köszöntötték egymást. A bíróságok is csak délelőtt működtek, kvázi fél napos szabadságot adva dolgozóiknak.
Január elsején a rómaiak az új kezdet istenét, a kétarcú Janust ünnepelték, akinek egyik arca az óév, másik az újévbe néz.
Az ajtókkal és küszöbökkel „megtestesített” isten tiszteletére Róma népe a januárt, az év első hónapját róla nevezte el; Janus az otthon, a család és a barátság értékeit szimbolizálta.
Templomának ajtói zárva voltak, amikor Rómában béke honolt, ám háború idején kinyílt, ezzel is jelezve, hogy az istenség nincs jelen.
A középkorban a lovagok a karácsonyi időszak végén ún. pávatollas esküt tettek, amelynek keretében megerősítették a lovagi erények iránti elkötelezettségüket.
Mára széles körben elterjedt az újévi fogadalomtevés szokása (leggyakoribban egyébként a jótékonykodásra, az egészségesebb életmódra, valamint a pozitívabb gondolkodásra ösztönözzük magunkat).
Míg a nagy gazdasági világválság végén az amerikai felnőttek 25 százaléka fogadott meg valamit az új esztendőre vonatkozólag, a 21. századra – egyes becslések szerint – ez az arány 40 fölé kúszott.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59