Meteorbecsapódás hozta létre a Tutanhamon ékszereiben is használt sivatagi üveget

A széles körben „líbiai sivatagi üvegnek” nevezett anyag a Szahara keleti részén, Líbia keleti és Egyiptom nyugati részén fordul elő. Különleges színe miatt már a Tutanhamon fáraóval eltemetett egyik díszes mellkasi ékszer is tartalmazta, az anyag azonban az emberiségnél is sokkal régebb óta létezik.

Kialakulását régóta a Föld légkörébe kerülő idegen testtel hozták kapcsolatba, azonban eddig nem voltak biztosak benne a kutatók, hogy körülbelül 29 millió évvel ezelőtt egy földbe csapódó, vagy egy még a levegőben szétrobbanó meteor hozta-e létre.

Egy új tanulmányban ausztrál kutatók a sivatagi üveg szemcséiben lévő apró cirkonmintákat vizsgálták, a vizsgálat azonban kimutatta a rendkívül ritka reidit nevű ásvány nyomait is. A reidit kizárólag akkor jön létre, amikor a cirkon rendkívül nagy nyomásnak van kitéve. Bolygónkon eddig kizárólag meteoritkráterekben találtak rá, így a sárga üvegbe is kizárólag ezáltal kerülhetett belőle.

„Mind a meteoritbecsapódás, mind a levegőben való szétrobbanás képes megolvasztani dolgokat, azonban kizárólag a becsapódás okoz olyan lökéshullámot, amely képes magas nyomású ásványokat létrehozni” – mondta el Aaron Cavosie, a Curtin Egyetem szakértője, aki a kutatást vezette.

Az eredmény arra is rávilágít, hogy az ilyen hatással bíró meteoresemények a ritkábbak közé tartoznak, mivel a becsapódás lényegesen ritkábban fordul elő, mint a levegőben való szétrobbanás (mint amilyen a világszerte félelemmel vegyes csodálatot kiváltó 2013-as cseljabinszki eset volt Oroszországban).

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek