Merész hajósokkal és kegyetlen gyarmatosítással indította el Portugália a földrajzi felfedezések korát
2021. szeptember 21. 15:58 Múlt-kor
A jóval nagyobb szomszédja, Spanyolország mellett az Ibériai-félsziget nyugati partjára szorult Portugália a középkor végéhez közeledve a végtelen Atlanti-óceán felé fordította tekintetét, mint a tágabb világra nyíló egyetlen kapura. A portugál tengerészek már 1341-ben megtették első útjaikat az ország partjaitól távolabb eső, csábító vizekre, feltérképezve a Kanári-szigeteket, illetve Afrika északnyugati partját. A későbbiekben a rivális Spanyolország hódította ugyan meg a Kanári-szigeteket, a portugálok azonban eddigre jelentős előnyre tettek szert a hajóépítés, a navigáció és a térképészet területén. Nem sokkal a 15. század beköszönte után az ambiciózus I. János király (ur. 1385–1433) már Marokkóra fordította tekintetét: az erős muszlim királyságot az Afrikában és azon is túl fellelhető arany, fűszerek és más mesés kincsek kapujának tekintette.
Ceuta elfoglalása és Tengerész Henrik hatása
1415-ben egy portugál flotta áthajózott a Gibraltári-szoroson a Földközi-tengerre, majd elfoglalta a marokkói Ceuta erődített kikötőjét, ezzel mintegy beharangozva Portugália megérkezését a világhatalmi színpadra.
Az elkövetkező évtizedek során I. János harmadik fia, Tengerész Henrik herceg (1394–1460) számos expedíciót finanszírozott, amelyek Afrika nyugati partjára indultak a kereszténység terjesztése, valamint az arany-, fűszer- és rabszolgakereskedelemből való profitálás céljával.
Henrik 1460-as halálának idejére a portugál tengerészek egészen a mai Sierra Leonéig is eljutottak Afrika nyugati partjai mentén, és aktív gyarmatokat alapítottak Porto Santo és Madeira szigetén, valamint az Azori-szigeteken.
Henrik halálát követően a tengeri felfedezőutak mögötti lendület némileg csökkent, azonban új erőre kapott bátyjának unokája, II. (Tökéletes) János (ur. 1481–1495) uralma idején.
1487-ben a Portugáliából Indiába vezető utat keresve Bartolomeu Dias (1450k.–1500) elsőként hajózott le Afrika legdélibb pontjáig, és kerülte meg a Jóreménység fokát, majd néhány napon át tovább hajózott, mielőtt a jó hírrel visszafordult volna hazafelé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
