Merész hajósokkal és kegyetlen gyarmatosítással indította el Portugália a földrajzi felfedezések korát
2021. szeptember 21. 15:58 Múlt-kor
A jóval nagyobb szomszédja, Spanyolország mellett az Ibériai-félsziget nyugati partjára szorult Portugália a középkor végéhez közeledve a végtelen Atlanti-óceán felé fordította tekintetét, mint a tágabb világra nyíló egyetlen kapura. A portugál tengerészek már 1341-ben megtették első útjaikat az ország partjaitól távolabb eső, csábító vizekre, feltérképezve a Kanári-szigeteket, illetve Afrika északnyugati partját. A későbbiekben a rivális Spanyolország hódította ugyan meg a Kanári-szigeteket, a portugálok azonban eddigre jelentős előnyre tettek szert a hajóépítés, a navigáció és a térképészet területén. Nem sokkal a 15. század beköszönte után az ambiciózus I. János király (ur. 1385–1433) már Marokkóra fordította tekintetét: az erős muszlim királyságot az Afrikában és azon is túl fellelhető arany, fűszerek és más mesés kincsek kapujának tekintette.
Roque Gameiro: Vasco da Gama megérkezése Kálikutba, 1498. (1900k.)
Ceuta elfoglalása és Tengerész Henrik hatása
1415-ben egy portugál flotta áthajózott a Gibraltári-szoroson a Földközi-tengerre, majd elfoglalta a marokkói Ceuta erődített kikötőjét, ezzel mintegy beharangozva Portugália megérkezését a világhatalmi színpadra.
I. János portugál király
Az elkövetkező évtizedek során I. János harmadik fia, Tengerész Henrik herceg (1394–1460) számos expedíciót finanszírozott, amelyek Afrika nyugati partjára indultak a kereszténység terjesztése, valamint az arany-, fűszer- és rabszolgakereskedelemből való profitálás céljával.
Tengerész Henrik herceg
Henrik 1460-as halálának idejére a portugál tengerészek egészen a mai Sierra Leonéig is eljutottak Afrika nyugati partjai mentén, és aktív gyarmatokat alapítottak Porto Santo és Madeira szigetén, valamint az Azori-szigeteken.
Henrik halálát követően a tengeri felfedezőutak mögötti lendület némileg csökkent, azonban új erőre kapott bátyjának unokája, II. (Tökéletes) János (ur. 1481–1495) uralma idején.
Bartolomeu Dias
1487-ben a Portugáliából Indiába vezető utat keresve Bartolomeu Dias (1450k.–1500) elsőként hajózott le Afrika legdélibb pontjáig, és kerülte meg a Jóreménység fokát, majd néhány napon át tovább hajózott, mielőtt a jó hírrel visszafordult volna hazafelé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- Ostromokat és tengeri csatákat is eljátszottak a véres római gladiátorjátékokon
- Kockázás, állatviadalok, lottó és totó: a szerencsejátékok története
- Elhunyt Korondi Margit kétszeres olimpiai bajnok tornász
- Összetört álmok Antwerpenben: az I. világháború után megrendezett csonka olimpia
- Az őrjöngő versenyigazgató és a sztereotípiák sem állhattak az első női maratonfutó útjába
- Játék(os)ok nélkül – Fantomolimpiák, csonka versenyek és megcsonkított karrierek
- Francia királyok hobbijából angol urak szórakozásává vált az évszázadok alatt a tenisz
- A nehézségekkel küzdő Athén helyett Budapest is vállalta volna az első újkori olimpia rendezését
- Elsőként hívta Puskás Ferencet „Öcsinek” a legendás gólvágó, Zsengellér Gyula
- Kereskedelmi pálya és frontszolgálat után talált rá a színművészetre Lukács Pál 08:50
- Hiába az apai örökség, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Kossuth Ferenc tegnap
- Kettős játszmát folytatott semlegességéért Törökország a II. világháborúban tegnap
- Fegyver helyett fényképezőgéppel járta a háborúk frontvonalait Robert Capa tegnap
- Űrmeséjével történelmet írt, ám erről csak hawaii nyaralásán értesült George Lucas tegnap
- „...a házzal együtt mi is repültünk” – így pusztított a világ leghalálosabb tornádója tegnap
- Inkább volt tehetséges festő, mint képzett fizikus a távíró feltalálója, Samuel Morse 2022.05.24.
- Filmmel és új hangszereléssel ünneplik a 100 éves Székely Himnuszt 2022.05.24.
