2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Menlevelet kapott, mégis előre végrendelkezett a zsinat elé idézett Husz János 

2021. július 6. 16:39 MTI

606 éve, 1415. július 6-án halt Konstanzban máglyahalált Husz János cseh vallásreformátor és teológus. A prédikátort hazájában 2014-ben minden idők negyedik legnagyobb cseh személyiségévé választották.

Husz János (Jan Hus) 1371 körül született a dél-csehországi Husinecben, szegény családban. 1390-ben iratkozott be a prágai egyetemre, ahol 1396-ban magiszteri fokozatot szerzett, majd 1398-ban kinevezték a teológia tanárává. Két évvel később pappá szentelték, 1402-ben megválasztották az egyetem rektorának.

Ekkoriban kezdett prédikálni az újonnan épült Betlehem kápolnában, beszédeiben az angol vallásújító, John Wycliffe „realista” eszméit terjesztette, amelyeket lelkesen fogadtak a nemzeti érzelmű cseh magiszterek is. Wycliffe bírálta a papság gazdagságát, támadta az egyház hatalmát, a hit mércéjének a Bibliát tekintette és azt állította, a szentáldozáskor az ostya és a bor nem átlényegül Krisztus testévé és vérévé, hanem abban Krisztus ténylegesen jelen van.

A cseh társadalomban akkoriban forrt az elégedetlenség: az alsópapságot felháborította az ország földjeinek felét birtokló egyház főpapjainak fényűzése és szimóniája (az egyházi posztok adásvétele), a parasztokat nyomasztották az egyházi adók. Maga a katolikus egyház is válságban volt: csak néhány évtizede ért véget a pápák avignoni fogsága, s ezt tetézte a pápák és ellenpápák versengése.

Az egyre radikalizálódó Husz hevesen bírálta az egyházon belüli visszaéléseket, a szegénység eszméjét és az Antikrisztus közelgő eljövetelét hirdette. Az egyetem német tanárait ez felháborította és bepanaszolták Huszt a pápánál. IV. Vencel cseh király Husz mellé állt, ezután a német professzorok és diákok tömegesen hagyták el Prágát, s 1409-ben Husz lett az immár cseh többségű egyetem rektora.

A politikai helyzet gyorsan változott: az egyházszakadást orvosolni hivatott pisai zsinaton leváltották a Csehországban elismert XII. Gergely pápát és XIII. Benedek ellenpápát is, s V. Sándort választották meg egyházfővé. A leváltottak ezt nem fogadták el, így immár egyszerre három pápa követelte magának az egyház vezetését.

Vencel cseh király V. Sándor mellé állt, aki a cseh főpapság nyomására 1409 végén kiközösítette a Wycliffe eszméit terjesztő prágai egyetemet és magát Huszt is. Husz a bulla ellenére kitartott nézetei mellett, tovább prédikált és tanított.

V. Sándor 1410-ben meghalt, utódává a később ellenpápának nyilvánított XXIII. Jánost választották. Az új pápa keresztes háborút és búcsúcédula-árusítást hirdetett a XII. Gergelyt támogató László nápolyi király ellen, amit Husz elítélt – de így szembekerült Vencellel, aki részt kapott a cédulák hasznából.

A kiközösítés elől Husz Dél-Csehországba menekült, s az ellene írt vitairatokra válaszul megírta fő művét: Az egyházról című röpiratában az egyház fejéül csak Krisztust ismerte el, s vitatta az egyházi hierarchia és a pápaság létjogosultságát.

Vencel fivére, Luxemburgi Zsigmond német-római (császár csupán 1433-tól lesz) és magyar király véglegesen rendezni akarta az egyházszakadást és 1414-ben XXIII. János pápával közösen egyetemes zsinatot hívott össze Konstanz városába.

A zsinat elé idézték Huszt is, aki csak akkor szánta rá magát a megjelenésre, amikor Zsigmond menlevelet adott neki, garantálva, hogy akkor is szabadon távozhat, ha bűnösnek találják. (Azt nem tudni, Husz tisztában volt-e azzal, mi vár rá, mindenesetre indulás előtt végrendelkezett.)

Husz a zsinat alatt is prédikált és misézett, amit a menlevél feltételei megsértésének minősítettek és elfogták. Az 1415 júniusában kezdődött tárgyalás során 39 téves tanítást olvastak fejére. Husznak ezeket meg kellett volna tagadnia, de ő egy heti gondolkodás után a konstanzi dómban 1415. július 6-án tartott főtárgyaláson kijelentette: nem tagadhat meg olyat, amit nem is vallott.

Ekkor eretneknek nyilvánították, s még aznap megégették, hamvait pedig a Rajnába szórták. A cölöphöz kötözve látta, hogy egy nénike milyen lelkesen gyűjti a rőzsét a lassan lángot fogó máglyához, ekkor hagyták el száját a vallási fanatizmust jellemző híres szavak: „O, sancta simplicitas”, azaz „szent együgyűség”.

Halálával Husz a személyes bátorság és elvhűség jelképévé lett. Kivégzése után fellángolt Csehországban az egyházi reformmozgalom, az események egyenesen vezettek a huszita háborúkhoz. Husz cseh nyelvű írásai a nemzeti irodalom klasszikusaivá lettek, a prágai nyelvjárást ő tette irodalmi nyelvvé, és új helyesírási rendszert is kidolgozott.

Hazájában 2014-ben minden idők negyedik legnagyobb cseh személyiségévé választották. II. János Pál pápa 1999-ben sajnálkozását fejezte ki Husz kivégzése miatt, a reformátor rehabilitációjára azonban a katolikus egyházban mindmáig nem került sor.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Husz János kivégzéseHusz jános prédikál (egy 15. századi cseh kézirat illusztrációja)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár