2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Megszöktette magát a zárdából a később boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő, hogy hozzámenjen egy lovaghoz

2020. április 4. 11:02 Kanyó Ferenc

Hívogató Szerbia

A történeti forrásokból megismerhető Erzsébet karaktere igen jelentős eltéréseket mutat ahhoz az ideálképhez, amelyet Hevenesi kurta életrajza vázolt fel. Érdemes megemlíteni, hogy Margit 1270-ben bekövetkezett halála után meginduló szentté avatási eljárás keretében az elhunyt királylány ügyében vizsgálódók Erzsébet vallomását is lejegyezték, és ez a szöveg szerencsére fennmaradt. Bár sok mindent nem árul el a személyiségéről, igen ritka dolognak számít, hogy egy Árpád-házinak a saját szavai fennmaradjanak. Vallomásából annyi mindenképp kiderül, hogy ő Margitnak tulajdonította egyszer a lázának, egyszer pedig a torokgyulladásának az elmúlását.

Nagynénje halála után ő maradt a kolostor legelőkelőbb lakója, talán ezért is lett a margitszigeti nővérek vezetője. V. István és IV. (Kun) László (1272–1290) idejéből több oklevél maradt fent, amelyekből kiviláglik, hogy Erzsébet tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a kolostor birtokai és jövedelmei számottevően gyarapodjanak.

A kolostori karriert azonban alaposan kettévágta egy szerbiai látogatás, amelynek komoly diplomáciai következményei lettek. Geórgiosz Pakhümerész bizánci történetíró az alábbiakat jegyezte le az esetről: „a szerb [Milutyin István] előzőleg tulajdon testvérbátyja, [Dragutin] István feleségének a nővérét, aki egyben a [bizánci] császár feleségének a nővére is volt, a magyar király leányát, amikor Szerbiában tartózkodott, jóllehet az apácafátyolt is felöltötte, parázna módon magáévá tette.” Egyetlen olyan személyt ismerünk, aki a bizánci császárné és a szerb királyné nővéreként apácafátyolt viselt, ez pedig Erzsébet volt.

A híradás szerint Milutyin Istvánnak (II. Uros István néven Szerbia királya 1282–1321 között), a szerb király testvérének megtetszett a magyar hercegnő, ezért elvette feleségül. Vélhetően a dinasztikus kapcsolatok is fontos szerepet játszottak a döntésben. A házassággal azonban több probléma is volt: legelőször természetesen az, hogy Erzsébetet kötötte a fogadalma, de akadt más probléma is. Történetesen az, hogy Milutyin házasemberként vette maga mellé az Árpád-házi királyleányt, és csak az új felesége kedvéért bocsátotta el magától a régit. Az már csak hab volt a tortán, hogy Erzsébet katolikus, Milutyin viszont ortodox volt, így a helyi egyház finoman szólva sem nézte jó szemmel az új frigyet. Ráadásul mindkét egyház tiltotta azt, hogy valaki elvegye a testvére házastársának a testvérét: Erzsébet testvére, Katalin Dragutin Istvánnak, Milutyin István bátyjának volt a felesége.

Az anyakirályné, hogy a nagyobb botrányt elkerülje, a pápához fordult utólagos felmentésért megígérve azt, hogy Milutyin és Szerbia is Rómának fogja elkötelezni magát, ám erre végül nem került sor. Ennek leginkább az volt az oka, hogy a helyi egyháznak sikerült akkora nyomást gyakorolnia az uralkodóra, hogy az elbocsássa Erzsébetet, vagy pedig maga Milutyin unt rá a feleségére, és látott meg egy még hasznosabb szövetségest a bolgár cár személyében, akinek elvette a lányát.

A fentiek időpontjáról közelebbit egyelőre nem tudunk mondani. Lehetséges, hogy 1286 előtt történt az eset, mivel Erzsébet néhány évre „eltűnik” az oklevelekből, ugyanakkor az ellene később megfogalmazott vádak közül kihagyják a Szerbiában történteket, amelyek pedig „magas labdának” számítottak volna a kortársak szemében. A magyar hercegnő mindenesetre úgy tűnik, hogy visszatért a margitszigeti kolostorba.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
V. István magyar királyÁrpád-házi Szent MargitSzent Margit halálaIV. Kun LászlóMilutyin István szerb királyZáviš von Falkenstein
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár