2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Megnyílt a székesfehérvári Szent István Király Múzeum

2022. március 21. 12:50 MTI

Átadták pénteken a székesfehérvári Szent István Király Múzeumot, az intézmény a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítással nyitotta meg kapuit.

A múzeum megnyitója
Árpád-házi királyok óriásbábjai a múzeum megnyitóján (MTI / Vasvári Tamás)

A szakmai megnyitón Vargha Tamás, a Fejér 1-es választókerület fideszes országgyűlési képviselő-jelöltje, az Árpád-ház Program megvalósulását felügyelő kormánybiztos hangsúlyozta, hogy Székesfehérvár több mint ezeréves történelme és annak első néhány száz éve szervesen egybeforrt az Árpád-ház dinasztia történetével.

Jelezte, hogy hatalmas munkát végeztek 2016 óta a kormány támogatásával, egyrészt, hogy a lehető legteljesebb mértékben megújulhasson a múzeumépület, másrészt, hogy otthona lehessen ennek a korszakos kiállításnak.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester rámutatott, hogy 5,1 milliárd forintból a város kiemelkedően fontos kulturális intézménye újult meg kívül-belül és bővült ki egy fogadótérrel. Úgy vélte, az Árpád-ház kincsei „hazatértek”, ezt a kiállítást Szent István városában kellett megrendezni.

A városvezető szólt arról is, hogy a tárlaton több mint tíz országból csaknem 700 műtárgy látható, amelyek „soha nem voltak így egyben és lehet, hogy soha többé nem is lesznek”. Cser-Palkovics András megemlítette, hogy a projektre kapott támogatás tartalékkerete megmaradt, azt a Budenz-ház és a Vörösmarty Mihály Könyvtár részbeni megújítására, vagyis a kultúrára fordítanák, s erről már tárgyalnak a kormánnyal.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója elmondta, hogy a 18. századi múzeumépületet új köntösbe öltöztették, 21. századi légtechnikát és biztonsági rendszert kapott, és gyakorlatilag bármilyen kiállítás megvalósítható, ami befér a két szinten lévő 17 kiállítóterem mintegy 1800 négyzetméterére.

L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója szerint a kiállítás Szent István és az Árpád-dinasztia művének, a keresztény kultúrának és a régészet munkájának dicséretéről szól.

Kiemelte, hogy az Árpád-kor legfőbb eredménye az, hogy a magyarok itt lehetnek Európában, miközben ezer év alatt a kontinens a népek temetője volt, vagy bizonyos népek a mai napig nem tudták kivívni önálló államiságukat. A kereszténységgel kapcsolatban megemlítette, hogy Szent István és utódai súlyos döntést meghozva, az ősi hitet feláldozva a nyugati kereszténységhez csatlakoztak, ami helyes döntésnek bizonyult.

A régészetről szólva kijelentette: a kiállított tárgyak többsége a földből került elő, vagyis kiváló szakemberek találták meg a tárgyakat, akiket a jövőben is meg kell becsülni, a jogszabályi keretek alakításával segíteni kell a munkájukat.

Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója hangsúlyozta, hogy több mint 100 éve dédelgetett álmot tudtak megvalósítani kellő alázattal, sok munkával és jó együttműködéssel. Történelmi léptékűnek nevezte a kiállítást, mert az a magyarságról, az értékekről, a példaképekről szól.

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum főépületét, a műemléki védettség alatt álló egykori rendház épületét 1756-ban építették, sokáig ennek megfelelően is használták és csak 1980-ban kapta meg a múzeum a barokk stílusú épületet. A csaknem háromezer négyzetméteres épület egykori gazdasági udvarának részbeni beépítésével bővült mintegy 620 négyzetméterrel, ebben az új szárnyban alakították ki a fogadóteret és a kiszolgáló helyiségeket, míg az eredeti épületrészekben szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú kiállítóterek jöttek létre.

A sajtóanyag szerint a soha nem látott léptékű kiállításhoz több mint 40 magyar és 20 külföldi partnerintézmény kölcsönöz tárgyakat. A középkor uralkodói dinasztiái között kivételes helyet foglal el az Árpád-ház, hiszen ez a család adta a legtöbb szentet a keresztény világnak és ez volt az a korszak, amelynek évszázadai Székesfehérvárhoz köthetők.

A kiállítás egyik különlegessége Szent István kardja, amely Prágából érkezett Székesfehérvárra: a fegyver egykor István jegyesének, Gizellának a hozományaként kerülhetett Magyarországra. A tárlaton szerepel többek között a feltehetően a 13. század közepén keletkezett Ómagyar Mária-siralom, Lehel kürtje, egy Árpád-kori eskükereszt és egy kettős kereszttel ellátott kora Árpád-kori magyar zászló. Ezeken felül látható a koronázási palást 1613-ban készült másolata Pannonhalmáról és számos honfoglaláskori aranylelet is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár