Meglepően modern életet élt a bronzkori lány

Karin Frei, a Dán Nemzeti Múzeum régésze, az Egtvedi Lányról publikált legújabb tanulmány vezető szerzője kifejtette, hogy a ma élő emberek többségének az a benyomása, hogy a globalizáció új jelenség, azonban ha a múltba tekintünk, láthatjuk, hogy már régóta jelen van az emberiség történetében.

Frei stronciumizotópos vizsgálatnak vetette alá az Egtvedi Lány maradványait, valamint személyes tárgyait. Mivel az emberek, a növények és az állatok által is felvett, egyfajta geológiai GPS-ként működő stronciumizotópok minden területen más és más mennyiségben találhatók meg a kőzetekben, az arány vizsgálatával megállapítható, hogy egy ember vagy állat hol élt.

Az Egtvedi Lányon talált stronciumizotóp-nyomokat összehasonlítva Északnyugat-Európa egyes területeinek stronciumizotóp-mennyiségével lehetővé vált annak meghatározása, hogy a bronzkori hölgy hol élt életének különböző szakaszaiban.

A fogaiban talált stonciumnyomok arra utalnak, hogy valószínűleg a mai Délnyugat-Németországban, Egtvedtől mintegy 800 kilométerre született. A pontos földrajzi helyet nehéz meghatározni, mindenesetre a lány ruháinak - szoknyájának, blúzának, takarójának és marhabőrfekhelyének - gyapjúszálai a németországi Fekete-erdő területéről származnak.

A hajában és egyik hüvelykujjában az élete utolsó két évében felhalmozódott stroncium arra enged következtetni, hogy ebben az időszakban kétszer is megtette a szülőhelye és Dánia közötti utat. Frei úgy véli, hogy a 16 és 18 éves kora között elhunyt lány egy másik fejedelemséggel kötött szövetség megerősítésének érdekében megkötendő házassága miatt utazgatott.

Jonathan Last, a bronzkor kutatója azonban óva int az elhamarkodott, megfelelő bizonyítékok hiányában tett kijelentésektől, és úgy véli, az utazások éppen az ellenkezőjét is jelenthetik, vagyis azt, hogy a lány viszonylag nagy önállóságot élvezett.

Flemming Kaul, a Dán Nemzeti Múzeum bronzkorkutatója kifejtette, hogy a bronzkori skandináv nők bizonyos esetekben - különösen egyenes ági férfiörökös hiányában - valóban rendelkeztek politikai hatalommal. "Lehetséges, hogy nem feltétlenül csak a házassági kapcsolatok révén, hanem saját jogukon is vezethettek tárgyalásokat és köthettek szövetségeket" - tette hozzá Kaul.

Elképzelhető tehát, hogy az Egtvedi Lány hasznot húzott a társadalmi szokásoknak az utazók és a vendégek irányába tanúsított nagylelkűséget ösztönző, a hosszú utazásokat lehetővé tevő, és a kereskedelemre épülő gazdaságok alapjait lefektető változásaiból. "Valahogyan egyre titokzatosabbá válik. Régen találtak rá, de még sok mesélnivalója van számunkra" - mondta a lányról Karin Frei.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike