Megfejtették a krakkói "ajtó nélküli templom" 10. századi rejtélyét

Fotó: Getty Images

A krakkói Wawel-dombon található, mintegy 10 méter átmérőjű, négy apszissal rendelkező középkori rotunda maradványai szigorú védelem alatt állnak, így klasszikus ásatásra nincs lehetőség. Stala professzor ezért nem pusztító, non-invazív módszereket (talajradart, hőkamerás képalkotást) és építészeti analízist alkalmazott. A radaros vizsgálatok a templom fennmaradt falaihoz közvetlenül csatlakozó, téglalap alakú építmény alapjainak anomáliáit mutatták ki.

A kutató hipotézise szerint ez az épület a királyi rezidencia volt, amelyből egy belső folyosón és lépcsőházon keresztül – a rotunda nyugati karzatán át – lehetett bejutni a templomtérbe. Mivel a templom a palotakomplexum szerves részét képezte, az építőknek egyszerűen nem volt szükségük külső bejárati ajtó kialakítására.

Ez a teória alapjaiban cáfolja a műemlékkel kapcsolatos korábbi tudományos nézeteket. A régebbi, széles körben elfogadott feltételezések szerint a templom egy ma is a föld alatt rejtőző kriptával és egy, a második emeletre vezető külső fa- vagy kőlépcsővel rendelkezett volna (a szokatlanul alacsonyan elhelyezett ablakokat is ezzel magyarázták). Stala azonban a hőkamerás vizsgálatokkal bebizonyította, hogy a rotunda alatt nincs kripta. Építészeti szempontból rámutatott arra is, hogy a tiszta mészhabarccsal kötött, viszonylag vékony (kevesebb mint egy méter vastag) homokkő falak statikailag nem is bírták volna el egy második emelet súlyát, ráadásul a külső lépcsőnek semmilyen régészeti nyomát nem találták.

A kutató a horvátországi és olaszországi hasonló kora középkori rotundákra, valamint a közelmúltban feltárt poznańi (Ostrów Tumski) királyi komplexumra hivatkozva erősítette meg, hogy ez a típusú, kripta nélküli, palotához csatolt kápolnaépítészet teljesen bevett gyakorlat volt a korszakban.

A krakkói rotunda a lengyel államalapítás legkorábbi időszakához, a Piast-dinasztia (feltehetően I. Mieszko vagy Vitéz Boleszláv) uralkodásához köthető. A 10. század második felében a pogány szláv törzsek a nyugati kereszténység felvételével integrálódtak az európai politikai struktúrába. Az olyan monumentális – bár a mai mércével mérve kisméretű – kőépületek, mint a Wawel-domb palotakápolnája, nemcsak szakrális funkciót töltöttek be, hanem az uralkodói elit hatalmának és az új, keresztény államszervezet stabilitásának legfőbb vizuális szimbólumai is voltak Közép-Európában, ahol korábban szinte kizárólag faépítészetet alkalmaztak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?