2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Másnapra romhalmaz, kilenc hónappal később baby boom: New York 1977-es elsötétülése

2021. július 13. 08:33 MTI

44 éve, 1977. július 13-án a „rémület éjszakája” köszöntött New Yorkra, miután villámcsapás miatt 8 millió ember maradt áram nélkül 25 órán keresztül. Az esemény másnapjának reggelén az utcák háború sújtotta övezetre hasonlítottak.

Utcakép az áramszünet másnapján
Utcakép az áramszünet másnapján

New York történetében három nagy áramszünetet jegyeztek fel. Az elsőt 1965-ben, a következőket 1977-ben és 2003-ban. A város lakói számára a legemlékezetesebb az 1977-es maradt. New York akkoriban komoly anyagi gondokkal küszködött, és ez érezhető volt a mindennapokban is.

Sztrájkok bénították az életet, az iskolák és a tűzoltóállomások bezárása a szegényebb városrészeket, Bronxot, Brooklynt, Harlemet érintette. Mindez növekvő bűnözéssel párosult, miközben egy sorozatgyilkos – „Sam fia, a 44 kaliberes gyilkos” – is rettegésben tartotta a metropoliszt. Ráadásul a nyár is igen forró volt, július 13-án már tizedik napja tombolt a hőség, a hőmérő higanyszála 35 Celsius foknál is többet mutatott, az emberek egyre feszültebbé, ingerlékenyebbé váltak.

Végül megérkezett az enyhülést hozó vihar. Az elektromos hálózatban a problémák este fél nyolc körül kezdődtek, miután több villámcsapás tönkretette a távvezeték-hálózatot Westchester megyében, a Hudson folyó partján, s este fél tízre a teljes rendszer összeomlott.

A nagyváros elsötétült, nyolcmillió ember maradt áram nélkül. Leálltak a metrók (négyezer embert kellett evakuálni), a helyközi vonatok, lezárták a város két repülőterét, kialudtak a közlekedési és az utcai lámpák. Az épületekben leálltak a felvonók, megszűnt a légkondicionálás, a felsőbb emeletekre a vezetékes víz sem jutott fel.

Működő fényforrásnak az autók fényszórói és az elemlámpák maradtak, hacsak nem volt az épületnek vagy intézménynek generátora. A New York-i lakosok egy része nem ült otthon a sötétben, hanem kihasználta a helyzetet, ami egyeseknek buli, másoknak lehetőség volt.

Éjfélre az utcákon eluralkodott a káosz, útjukra indultak a fosztogatók, akiknek az áramszünet kezdete után eltelt huszonnégy órában több ezer üzlet esett martalékául. Bronx, Brooklyn, Harlem lakossága vad iramban kezdte „begyűjteni” az árukat. A fosztogatásban a társadalom minden rétege részt vett, még olyanok is, akik korábban soha semmilyen törvényt nem szegtek meg, de a feldúlt üzletek kirakataiból „szabadon elvihető” tárgyaknak nem voltak képesek ellenállni.

Az italt, ruhát, bútort és elektromos készülékeket árusító boltok kirakatait és ajtóit pillanatok alatt betörték, s mindent elvittek, ami mozdítható volt (ismeretlenek még ötven vadonatúj Pontiac autót is elkötöttek), amit pedig nem bírtak el, azt összetörték vagy felgyújtották. Sok esetben a rablókat is kirabolták, a viták rendezésekor a fegyverek is szóhoz jutottak.

A rendőrökre és tűzoltókra átlagos napi munkájuk többszöröse hárult, a tűzoltók hatszor annyi hívást kaptak, mint egyébként. Más környékeken viszont a polgárok összefogtak, megvédték értékeiket, ha kellett, erőszakkal is, önkéntesek irányították a forgalmat, vizet és élelmet osztogattak.

A „rémület éjszakája” után reggelre az utcák háború sújtotta övezetre hasonlítottak. A végeredmény 1616 kirabolt, összetört üzlet, 1037 tűzoltó-riasztás, 3776 letartóztatott, közülük 110 későbbi elítélt, de meglepő módon a sötétség leple alatt csak egyetlen gyilkosság történt: egy tizenhét éves fiút öltek meg. Az anyagi károkat csaknem egymilliárd dollárra becsülték, a huszonöt óra alatt 44 tűzoltó és 558 rendőr sérült meg.

Az áramszünet egyetlen kedvező hozadéka a kilenc hónappal későbbi baby-boom volt. Az áramszolgáltatás július 14-én este fél tizenegyre állt helyre. A város alacsony kamatú kölcsönnel igyekezett segíteni a komoly károkat szenvedett bolttulajdonosokon, de a történtek hatására számos üzlet végleg bezárt vagy más környéken nyitott ki újra. Az események ráirányították a figyelmet a város anyagi és társadalmi gondjaira, a faji és anyagi egyenlőtlenségekre, az alsóbb rétegek romló helyzetére.

Az 1965-ös áramszünet után a mérnökök igyekeztek megakadályozni, hogy az egész hálózatot magával rántsa egy kieső körzet, de a fejlesztések ellenére ez nem sikerült, mert nem számoltak az időjárással és az 1977. évi gazdasági válsággal.

Hasonló léptékű áramkimaradás 1996. augusztus 11-én volt ismét az Egyesült Államokban, amikor kilenc nyugati államban tíz órán keresztül negyvenmillió ember maradt elektromosság nélkül, és sokan azt hitték, hogy kitört az atomháború. 2003-ban majdnem két napra több mint ötvenmillió ember maradt áram nélkül Kanada és az USA legsűrűbben lakott részein.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Kifosztott boltok látványa – New York a rablók martalékává vált
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár