2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Mártír hittérítő, hősies svájciak és a biatorbágyi robbantás – a hét legérdekesebb cikkei

2021. szeptember 18. 12:55 Múlt-kor

Ha lemaradtak volna az elmúlt hét legizgalmasabb írásairól, most pótolhatják. A Múlt-kor elhozta Önöknek a tennessee-i „tevelány”, Ella Harper tragikus életét, bemutattunk egy mártírhalált szenvedett francia hittérítőt, nyomába eredtünk a biatorbágyi vasúti merénylet rejtelmeinek, és felidéztük a történelem legsúlyosabb szórakozóhelyi tűzesetét. 

montazs

22 halott a biatorbágyi merényletben

A Bécs felé tartó mozdony még sértetlenül áthaladt a robbanóanyag felett, de a második és harmadik kocsi aktiválta a halálos fegyvert. A vágányrész megszakadt, a mozdony, a poggyászkocsi, és további 4 személykocsi a 26 méteres mélységbe zuhant. A hátralévő szerelvényeket a szerencsén túl a mozdonyvezető mentette meg, akinek hősi halálát igazolta, hogy kezét a fék fogantyúján találták meg: a kisiklást követően egyből fékezni próbálta a járművet. A tragédia egyetlen szerencsésnek mondható mozzanata, hogy a másodpercek töredéke alatt a kötőlánc is elszakadt, így a további szerelvények – ugyan nem maradtak helyükön – a halálos zuhanástól az utasaikkal együtt megmenekültek.

A személyes tragédiák mellett a politikumot és a kíváncsi tömeget is a „ki a tettes?” kérdése foglalkoztatta. Bár a gyorsvonat elleni merénylet elkövetésével a politikai vezetés a kommunistákat gyanúsította meg, a valódi tettes - Matuska Szilveszter - személyisége és beismerő vallomása lényegesen árnyalta ezt a képet.

Mártírhalál Kínában: Jean-Gabriel Perboyre élete

1836-os pappá szentelése után, egy népmisszió hatására elhatározta, hogy hithirdető lesz Kínában, ahol 1783-ban a francia jezsuitákat a francia lazaristák váltották fel. A szintén kínai misszióba rendelt testvére 1831-ben bekövetkezett halála nem elrettentette, hanem sokkal inkább megerősítette elszántságában, amelyet immáron a bátyja helyébe lépés szándéka is táplált.

A kínai keresztényüldözés miatt csak az éj leple alatt mutatkozhatott, a nappalokat visszavonultan, bujdosással töltötte. Az év végén Fukien tartományba indult: éjszaka gyalogolt, valamint csónakokon hajózva tette meg a négyhónapos utat, miközben egyedül a helyi hívők segítségére hagyatkozhatott. Perboyre-nak az úton szerzett betegségével és a kínai nyelv megtanulásával is meg kellett küzdenie, végül mindkét nehézségen felülkerekedett.

A szörnyszülöttként mutogatott „tevelány” tragikus élete

Ella Harper 1870. január 5-én született a Tennessee állambeli Hendersonville városában, Sumner megyében. Már világra jöttekor nyilvánvaló volt, hogy valami nincs rendben: térdei a megszokottal ellenkező irányba hajlottak, a rendellenesség orvosi neve genu recurvatum, azaz visszahajlott térd. Bár növekedésében nem voltak rendellenességek, már gyermekkorában nyilvánvaló volt, hogy a két lábon járás valamiféle támasz nélkül igen nehezen megy a lánynak. Harper egész életében legszívesebben négykézláb közlekedett – innen eredt későbbi ragadványneve, a „tevelány” is.

A történelem legsúlyosabb szórakozóhelyi tűzesete

Az amerikai szesztilalom 1933-as megszűnésével új erőre kapott az éjszakai élet az Egyesült Államok minden nagyvárosában. Nem volt ez másként a Massachusetts állambeli Bostonban sem: a város legfelkapottabb szórakozóhelye egy korábbi illegális kocsma, a Cocoanut Grove lett. A felhőtlen szórakozást 1942. november 28-án azonban egy tragikus esemény szakította meg, amely miatt a mai napig sokan emlékeznek a hely nevére.

A tűz okát vagy okait máig rejtély övezi. A különféle elméletek között felmerült az elektronikai hiba, a dohányzás és a folyamatban lévő háború okán természetesen az ellenséges szabotázs is, bizonyíték azonban egyikre sincs.

Svájc a függetlenség útján

A svájci terjeszkedés a 16. század elején félelmetes ellenféllel találta szemben magát Észak-Itáliában. I. Ferenc francia király az itáliai háborúk során ugyanis szintén Milánó megszerzését tűzte ki célul, így az összecsapás elkerülhetetlenné vált. Az 1515. szeptember 13-14-én, Milánótól délkeletre megvívott marignanói csatában mintegy 22 ezer svájci nézett szembe a 38 700 főt számláló francia sereggel. Bár a svájci zsoldosok a közel kétszeres túlerő ellenére a csata egy pontján közel kerültek a győzelemhez, végül I. Ferenc taktikai zsenije megmentette a franciákat és döntő győzelmet aratott az alpesi támadókkal szemben.

 

 

 

  

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár