Marguerite Higgins útjai háborúból háborúba
2023. szeptember 24. 10:35 Balázs-Piri Krisztina
Szinte egész életét a harctereken töltötte. Az első női haditudósítók egyikeként ott volt a dachaui és a buchenwaldi koncentrációs táborok felszabadításánál, a nürnbergi pernél, majd a koreai és a vietnámi háborúban is. Alig múlt harmincéves, amikor már olyan politikusokkal készített interjút, mint Nyikita Hruscsov, Tito marsall, Franco tábornok, Konrad Adenauer kancellár vagy Nehru indiai miniszterelnök. Az első nő volt, akit külföldi beszámolóiért Pulitzer-díjjal tüntettek ki. Mindeközben nemcsak a munkája során kellett küzdelmeket folytatnia, hanem az alakját övező rosszindulatú pletykák ellen is.
Korábban
Szép volt: szőke haj, hatalmas kék szemek, mosolygós, törékeny, vonzó nő, külseje akár egy filmsztáré. Kétségkívül nagy hatással volt a férfiakra. Talán ezért is vádolták meg gyakran az ellenfelei azzal, hogy a bájai bevetésével jut bizalmas információkhoz.
Mindezek pikantériája, hogy Marguerite rossz hírét – akarva-akaratlanul? – kolleganője, Toni Howard keltette, aki regényt írt egy bizonyos Carla Mac Murphy nevű, Németországban ténykedő külföldi tudósítóról, aki mindenre hajlandó, hogy másokat megelőzve sikert arathasson.
Kétségkívül volt némi hasonlóság a valóságos és a fikciós női figurák között, hiszen mindkettőjüket rendkívüli ambíció hajtotta. Maga Marguerite sem tagadta azt, hogy nagyon keményen meg kellett küzdenie az előítéletekkel, amelyek elzárták az utat a karrierje előtt.
Hely a nap alatt
1920-ban született Hongkongban, ír édesapja pilótaként találkozott Franciaországban arisztokrata származású édesanyával az első világháború alatt, majd a család rövidesen az USA-ba költözött.
Marguerite nyolcéves volt, amikor 1929-ben kirobbant a nagy gazdasági világválság. Önéletrajzában – talán éppen feltűnően korán jelentkező ambícióit magyarázva – így írt az ezt követő időszakról: „Mint több millió ember, akik a harmincas években nőttek fel, én is aggódni kezdtem, hogy hogyan fogok megélni, ha nagy leszek. Engem is kísértett a félelem, hogy nincs helyem a társadalomban, nincs helyem a nap alatt.”
De bízott magában, és rendületlenül tanult: 1937 őszén a Kaliforniai Egyetem hallgatója lett, és 1940-ben már szerkesztőként tudósította a The Daily Californiant a kollégiumi életről. 1941-ben francia szakra járt a Berkeley-n, majd egyetlen bőrönddel és hét dollárral New Yorkba ment, ahol a Columbia Egyetem újságíró szakán kötött ki.
A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. őszi számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
