Már az amerikai polgárháborúban is harcoltak transznemű katonák

Cashier és társai esetének felelevenítése azért különösen aktuális, mert Donald Trump amerikai elnök szerdán egy Twitter-bejegyzésben bejelentette, hogy az amerikai hadseregben ezentúl nem szolgálhatnak transzneműek. Az elnök ezzel szembement az Obama-kormányzat politikájával: 2016 júniusában ugyanis az akkori védelmi miniszter, Ashton Carter engedélyezte, hogy a seregben transzneműek is helyet kapjanak. Ezzel tulajdonképpen törvényesítette a valós állapotokat, egy felmérés szerint ugyanis több ezer transznemű szolgál a U.S. Army kötelékében.

Elizabeth Leonard, a Colby College történészprofesszora szerint női genitáliákkal rendelkező, férfi egyenruhában harcoló személyek már a háborúk kezdete óta jelen vannak a seregekben. „Ez egy olyan történet, amelyre még mindig nem fordítunk kellő figyelmet” – tette hozzá Leonard a Washington Postban megjelent cikkben.

Mindenki ismeri Jeanne d’Arc történetét, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a százéves háború menete megfordult, és akit többek között – más, súlyosabbként értékelt eretnekségek mellett – azért ítéltek máglyahalálra, mert férfi egyenruhában harcolt. Leonard szakterülete azonban az amerikai polgárháború, amely során több száz nő küzdött saját serege sikeréért mindkét oldalon, akik levágott hajjal, nadrágot öltve, fegyvert ragadva indult csatába.

Az amerikai szövetségi levéltár, a National Archives kutatói legalább 250 ilyen esetet tart nyilván. Volt, aki az elveiért ragadott fegyvert, akadt, aki kalandra vágyott, másoknak pedig egyszerűen állásra volt szüksége. A polgárháború után többségük feltehetően nőként folytatta az életét. Akadtak azonban kivételek.

Albert Cashier Írországban született, Jennie Hodgers néven, potyautasként érkezett Amerikába, ahol 18 évesen – férfiként – besorozták az Illinois-i Gyalogos Ezredbe. A polgárháborúban mintegy negyven hadmozdulatban vett részt, majd a háború után is nadrágot viselve, férfiként élte mindennapjait. Évtizedeken át földművesként és mindenesként dolgozott, a hadseregtől azonban nem kapott nyugdíjat, mivel Jason Cromwell antropológus szerint – érthető okokból – nem vett részt egy előírt fizikai vizsgálaton.  

Cashier titkára csak élete vége felé derült fény. 1911-ben elütötte egy autó, és bár a sérüléseit ellátó orvos észrevette, hogy valójában egy nőt kezel, nem hozta nyilvánosságra a felfedezést. Cashier egy veteránok számára fenntartott otthonba került, majd 1914-ben, mentális állapota leromlását követően elmegyógyintézetbe zárták, ahol a gondozók szintén rájöttek, hogy az idős férfi biológiai értelemben nő. Albertre több mint 50 év után ismét női ruhát adtak. Miután a története megjelent az újságokban, egykori bajtársai összefogtak annak érdekében, hogy Cashiert méltó módon, katonaként temessék el, és a neve szerepeljen egy viskcburgi emlékművön, mint az egyik, a polgárháború alatt az ott zajló csatában harcoló illinois-i katona.

Sarah Rosetta Wakemant a szegénység vezette arra, hogy férfi folyami hajósként kezdjen dolgozni, majd pedig a polgárháború alatt jelentkezett egy New York-i alakulathoz, hogy az Unió sikeréért harcoljon. A tinédszer lányból egy 21 éves, Lyon Wakeman nevű férfi lett, aki besorozása után rögtön kapott 154 dollárt. A toborzások során nem mindig vizsgálták meg alaposan azt, hogy kit vesznek fel, különösen a polgárháború vége felé, amikor mindkét oldal kétségbeesetten kereste a személyi utánpótlást. A pubertás kort alig elhagyó fiúk között pedig nem mindig volt feltűnő, ha egy – adott esetben férfiasabb arcvonásokkal rendelkező – nő is megjelent a soraikban. Wakeman vérhasban halt meg New Orleans-ban, a Red Rivernél folyó harcok után. Az emékére emelt sírkövön a Lyon Wakeman felirat állt.

Sokan tehát titkolták az igazi nemüket, mások viszont megalkották a sajátjukat. Leonard kedvenc példája Mary Edwards Walker New York-i orvos esete, aki az Unió egyetlen női szanitécaként szolgált. Figyelemre méltó pályafutása során (egy alkalommal letartóztatták kémként, mert az ellenséges vonalak mögött látott el sebesülteket) sohasem tekintette magát férfinak, ám az idő múlásával a polgárháború alatt a „nadrágot viselő kis hölgynek” nevezett Mary egyre több férfi ruhát öltött magára, és élete végéhez közeledve már cilinderben is frakkban járt.

Ez még több vitát váltott ki, mint a férfi identitással teljesen azonosuló, egyenruhát öltő női katonák esete, akiket gyakran kezeltek hősként, amikor történetük nyilvánosságra került. „Az emberek hajlamosak ünnepelni a hajukat levágó, férfiként elfogadott nők bátorságát, de fogalmuk sincs, mit kezdjenek Mary Walkerrel. Valójában ő volt az előfutára az »egyszerűen csak az leszek, aki vagyok« mondattal leírható gondolkodásmódnak.“ – fejtette ki Leonard.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett