Megnémultak az arcukat a naptól védő, ijesztő maszktól a 16. században élt előkelő hölgyek
2017. július 11. 13:20
A kora újkori Angliában az előkelő származású hölgyek különös módszerrel próbálták megvédeni az arcukat a leégéstől: olyan maszkot viseltek, amely a káros sugarak mellett a beszédben is megakadályozta őket, ráadásul olyan ábrázatot kölcsönzött nekik, amelyet visszafogottan fogalmazva is különösnek nevezhetünk.
Korábban
Az előkelő származásúak a korábbi évszázadokban különösen odafigyeltek arra, hogy csak a lehető legminimálisabb mennyiségű napfény érje a bőrüket, a barna bőr ugyanis félreérthetetlen jele volt annak, hogy valaki a szabadban dolgozik, vagyis alacsony társadalmi rétegből származik.
A hölgyek azonban egy utazás során különösen ki voltak téve a lebarnulás veszélyének, ezért muszáj volt valamilyen megoldást találni a problémára. Angliában az előkelő asszonyok ezért egy fekete maszkot kezdtek el viselni, amely a szemükön kívül az egész fejüket eltakarta. Sajnos csak kevés példány maradt fent a bizarr kiegészítőből, ám az angliai Daventry mellett, egy kőépület falában talált, legjobb állapotban megőrzött maszk alapján megállapítható, hogy külsejét fekete bársony borította, majd festőpapírrétegek következtek, míg a belseje selyemmel volt bélelve. Az ovális kialakítás lehetővé tette, hogy az orr kényelmesen elférjen.
A maszkban egy kis üveggyöngyöt is találtak, amely feltehetően egy madzagra volt ráerősítve – a nőknek valószínűleg erre kellett ráharapniuk, hogy a maszk a fejükön maradjon. Vagyis ahhoz, hogy beszélni tudjanak, el kellett távolítania az arcfedőt. I. Erzsébet korában, a napvédő maszk népszerűsége csúcsán a kényszerű némaság és a bizarr maszk látványának kombinációja egyfajta titokzatosságot kölcsönzött viselőjének.
A maszk egyik első említése William Harrison Description of England (Anglia leírása) című művében olvasható. A szerző kifejti, hogy az arcvédő divatja Franciaországból jutott el Anglliába. A maszk népszerűsége csúcsán az előkelő hölgyek szinte elengedhetetlen kelléke volt, amit az is mutat, hogy egy másik fennmaradt példány inkább egy babára illik, mint egy felnőtt ember arcára – vagyis már a gyerekek játékain is megjelentek a napvédő viseletek, ami a népszerűség egyértelmű jele.
1583-ban Phillip Stubbes angol pamfletszerző jelentetett meg egy írást The Anatomy of Abuses címmel, amelyben a következő eszmefutattás jelent meg a maszkkal kapcsolatban: „Mikor külhonba lovagolnak, bársonyból készült orcatakarót [az eredeti szövegben: invisories, or visors] öltenek magukra, ’mellyel egész orcájukat elfedik, és ’mellyeknek szemrészénél olly’ likak éktelenkednek, ’mellyen viselőik kilátnak. Ha tehát valaki, aki nem ismeré álruhájukat, találkozni találna egyikükkel, azt hihetné, szörnyszülöttel vagy tán magával az ördöggel került szembe, kinek orcáját nem lesheti meg, csak az szemei helyén található, üveggel töltött likakat.”
A nap ellen védő maszkok még a 17. században is divatos viseletnek számítottak, és hasonló arcvédőket még 18. századi festményeken is lehet látni, ám az újkor hajnalán a maszk bizonyosan kiment a divatból. Az is nagyon valószínűnek tűnik azonban, hogy mindig előkelő helyet fog elfoglalni a történelem legbizarrabb viseletinek listáján.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
- A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is
- Mit csinált Krisztus Márta és Mária házában?
- Jézus Krisztus három megjelenését ünnepli a kereszténység vízkeresztkor
- Számos módszerrel igyekeztek kiszámolni Jézus születésének valódi időpontját
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05