Máig talány, mi miatt pusztult el a minószi civilizáció Kréta szigetén
2021. december 5. 15:33 Múlt-kor
A knósszoszi palotában egy üvöltés visszhangzott. A krétaiak, akik ehhez ugyanúgy hozzá voltak szokva, mint a földrengésekhez, nem figyeltek fel rá különösebben. Eközben hamuréteg homályosította el a napot és a vulkánkitörés, amely elsüllyesztette a közeli Théra (mai nevén Szantorini) szigetének háromnegyedét, valósággal felkavarta az Égei-tengert. Néhány perccel később majd’ 30 méteres hullámok érték el a krétai partokat: akkora cunami söpört végig a szigeten, amely még a 2004-es Indiai-óceánon történteknél is pusztítóbb volt. A katasztrófa a „nagy hajózók” hanyatlását hozta, néhány évtizeddel később pedig megsemmisült a civilizáció, amely naggyá tette az ókori Hellászt már a görögök előtt is.
A legendás Minótaurosz márványszobra. A mítoszt a görögök találták ki, akik labirintust képzeltek a knósszoszi palota romjaiba, és összekeverték az uralkodókat a szent jelképekkel.
Korábban
Megoldatlan rejtélyek
A geológusok szerint a tengerrengés Kr. e. 1630-ra tehető, a régészek véleménye viszont az, hogy egy évszázaddal később történhetett. A máig vitatott kérdésre ma sincs megnyugtató válasz, ráadásul – az általános vélekedéssel szemben – a szökőár nem is magyarázza a minószi civilizáció bukását.
„A régészeti ásatások a cunami utáni, a Kr. e. 15. és 14. század között történt pusztításokat tártak fel, melyek elől egyedül a királyság fővárosában található knósszoszi palota menekült meg. Talán további földrengések vagy háborúk okozták a rombolást” – magyarázta Filippo Maria Carinci, a velencei Ca’ Foscari Egyetem Égei-tengeri antikvitással és régészettel foglalkozó tanára. Ez azonban nem az egyetlen krétai rejtély.
Egyenlő vagyoneloszlás, békés együttélés, előítéletek nélkül elfogadott nők: mindezek azt jelzik, hogy a minószi több egy letűnt civilizációnál, inkább egy páratlan, tökéletes kultúrának tűnik. A minósziak viszont mégis léteztek, és számos nyitott kérdést hagytak maguk után. Honnan érkeztek? Mit véstek tábláikra? És végül mi pusztította el palotáikat?
Krétát, az Égei-tenger legnagyobb szigetét már 10 ezer évvel ezelőtt is földműves és állattenyésztő népcsoportok lakták, akik az északi partvidéken, Knósszosz közelében egy dombos, termékeny és vizekben gazdag területen telepedtek le. „Ezek a népcsoportok feltehetőleg Anatólia (a mai Törökország) déli partvidékéről származtak” – magyarázta Carinci.
„Számukra a sziget egy híd volt a görög földrészek felé. Idővel ezek a népek egy rendkívüli módon fejlett civilizációt hoztak létre, melyet részben a Közel-Kelet kultúrája inspirált (mint az egyiptomiakat és babiloniakat is), és amely fénykorát Kr. e. 1600 és 1400 között élte” − tette hozzá.
A knósszoszi palota északi bejáratának romjai. A palota önmagában egy kisebb város volt.
Más kutatók szerint azonban a civilizáció alapítói csak később érkezhettek a szigetre, ahol keveredtek az őslakosokkal. „Amit biztosan tudunk, hogy Kr. e. 2000 környékén jelentős fejlődés zajlott le: a minósziak nagy palotákat építettek és urbanizálták a szigetet” – magyarázta Anna Margherita Jasink, a Firenzei Egyetem égei-tengeri civilizációval foglalkozó kutatója. Nem számoltak azonban az anyatermészettel.
„Az első hatalmasabb építkezéseket követően, Kr. e. 1750 és 1650 között, egy földrengés rázta meg a krétai város központjait” – folytatta Carinci. A szigetlakók viszont nem adták meg magukat és a romokból még az előzőeknél is szebb épületeket emeltek. „Nem tudjuk, hogy a különféle paloták urai között teljesen békés volt-e a viszony, Knósszosz azonban, amely magának tudhatta a kulturális hegemóniát, végül megszerezte az egész sziget feletti politikai irányítást is” – összegezte a szakértő.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap
