Magyar kutató vezetésével azonosították a gyenyiszovai ember koponyájának egy darabját
2019. március 5. 19:24 Múlt-kor
A titokzatos ősi emberfajta 2008-as felfedezése óta először került elő koponyadarab, amely jelentős adaléknak ígérkezik a maréknyi eddig ismert maradványhoz. A Torontói Egyetem paleoantropológusa, Dr. Viola Bence az Egyesült Államokban egy, az Ohio állambeli Clevelandben tartandó konferencián fog bővebben beszélni az eddig nem publikált felfedezésről március végén.
Korábban
A gyenyiszovai emberről igen kevés információ áll a tudomány rendelkezésére. A modern és a neandervölgyi emberrel rokon emberfajta mindössze négy egyedéből ismertek maradványok, ezek mind a Szibéria déli részén található Altaj hegységben lévő egyetlen barlangból kerültek elő – e barlang adta az emberfajta nevét is.
A gyenyiszovai embert először 2010-ben írták le tudományosan egy 2008-ban előkerült kisujjperc alapján, azóta további három egyedet azonosítottak fogak alapján. A körülbelül három évvel ezelőtt előkerült koponyadarabról most állapították meg, hogy a gyenyiszovai ember egy ötödik egyedétől származik. „Jó dolog, hogy végre vannak ilyen töredékeink is” – mondta Viola. „Nem teljes koponya, de annak egy darabja. Többet tudunk meg belőle – a fogakkal és az ujjal összehasonlítva jó, hogy van.”
Viola elismeri azonban, hogy korántsem olyan jó, mint egy teljes csontváz „Mindig mohók vagyunk” – mondja nevetve. „Többet akarunk.”
Az új felfedezés két, egymáshoz kapcsolódó darabból áll a koponya falcsontjának bal hátsó részéből – ez a csont alkotja a koponya oldalainak és tetejének nagy részét. A két darab együtt körülbelül nyolc centiméter hosszú és öt centiméter széles. A DNS-elemzés bebizonyította, hogy a gyenyiszovai embertől származik, ahhoz azonban túlságosan régi, hogy radiokarbon eljárással tudják datálni.
A konferencia anyagának előzetes kivonata szerint Viola és kollégái már összehasonlították a koponyatöredékeket a modern ember és a neandervölgyi ember maradványaival is, az eredmények hivatalos publikálásáig azonban erről nem árulhatnak el többet.
„Ez igazán izgalmas” – mondja Christ Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa, aki nem tagja a maradványokat vizsgáló munkacsoportnak, azonban szintén a gyenyiszovai emberrel kapcsolatban fog előadást tartani a clevelandi konferencián. „Persze, csupán egy kis töredék. De legalább olyan fontos, hogy növeli a reményt, hogy további, még komplettebb anyag is előkerül.”
Sajnálatos módon az újonnan azonosított töredék nem elég nagy ahhoz, hogy ez alapján azonosítani tudjanak más, eddig meghatározhatatlan eredetű koponyadarabokat, amelyekből nem nyerhető ki DNS-információ. A kutatók továbbra is arra várnak, hogy ilyen, az egyéb azonosítási módokhoz segítségül hívható gyenyiszovai maradványok kerüljenek elő.
A kutatók szerint a gyenyiszovai ember egykoron elterjedt volt Ázsiában, azonban mivel a más ázsiai helyszíneken legtöbb előkerült maradvány nem őrződött meg elég jó állapotban ahhoz, hogy genetikai elemzésnek vessék alá, a Gyenyiszova-barlangon kívül eddig nem sikerült minden kétséget kizáróan a nyomára akadni. 2017-ben Kínában bukkantak régészek két részleges koponyamaradványra, amelyekről azt gyanítják, e titokzatos emberfajtától származhatnak, ez azonban jelenleg nem erősíthető meg.
„Talán lesz lehetőség megvizsgálni, ez az új felfedezés mennyire egyezik a kínai kövületekkel, mint például a Hszucsangban találtakkal, amelyekről az emberek feltételezik, hogy gyenyiszovaiak” – mondta Stringer.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap