Korábbi lapszám

2020. különszám: Egészségünk története

Tíz nagy győzelem a halál fölött, a fertőtlenítés magyar úttörője, bizarr orvosi kezelések, karantén a Royal szállóban, a fürdőszoba magyarországi megjelenése és a francia orvos, aki áramot vezetett betegei arcába – néhány izgalmas téma, amelyről a Múlt-kor őszi különszámában részletesen olvashat. Az egészségünk történetén túl megismerkedhet III. György brit király különös betegségével, a fiatalság forrásával, az átlyukasztott fejű emberrel, a fekete halál bosszújával vagy Andrássy Ilona grófnővel, aki ápolónőként tevékenykedett az első világháború frontjain. Legjobb cikkeinkből válogattunk: kuruzslástól a gyógyításig.
A Harmadik Birodalom első asszonyai
Aktuális lapszámunk

A Harmadik Birodalom első asszonyai

2026. nyár
Nyomtatott előfizetés

Nem az aktuális, hanem a következő számmal indul! A nyomtatott előfizetés 5 lapszámot (4 + őszi különszám) tartalmaz. Bankkártya mentésével történő fizetés esetén az előfizetés egy év elteltével automatikusan megújul.

9.990 Ft
Nyomtatott lapszám

Megvásárolom ezt a nyomtatott lapszámot.

1.592 Ft
Nyomtatott előfizetés 1 évre külföldre

Nem az aktuális, hanem a következő számmal indul! A nyomtatott előfizetés 5 lapszámot (4 + őszi különszám) tartalmaz. Bankkártya mentésével történő fizetés esetén az előfizetés egy év elteltével automatikusan megújul.

24.990 Ft
Digitális PRÉMIUM előfizetés

A Prémium digitális előfizetés tartalmazza az aktuális digitális lapszámot, a következő 4 digitális lapszámot, az őszi digitális különszámot, valamint a teljes archívum korlátlan elérését egy éven át. Bankkártya mentésével történő fizetés esetén az előfizetés egy év elteltével automatikusan megújul.

14.990 Ft
Digitális ALAP előfizetés

Az Alap digitális előfizetés tartalmazza az aktuális digitális lapszámot és a következő digitális 4 lapszámot. Bankkártya mentésével történő fizetés esetén az előfizetés egy év elteltével automatikusan megújul.

8.990 Ft
Digitális lapszám

Megvásárolom ezt a lapszámot digitálisan.

1.490 Ft

Mi van a lapban?

III. György különös betegsége

Borus György

Két súlyos vádat is megfogalmaztak III. György (1760–1820) brit uralkodóval szemben a kortársai és nyomukban az utókor: zsarnoknak és elmebetegnek nevezték. A két vád külön-külön is alkalmas volt arra, hogy egyszerű magyarázatot adjon az egyébként lelkiismeretes, szorgalmas és példás családi életet élő király uralkodásának első harmadát meghatározó válságjelenségekre: az amerikai gyarmatokkal való konfliktusra és az 1760-as évek belpolitikai zűrzavarára.

Vesztegzár a Royal szállóban

Majtényi György

1963-ban váratlan esemény zavarta meg a Royal mindennapjait. Két alkalmazott a szállodában tartotta meg a lakodalmát, és az ifjú ara testén másnapra gyanús kiütések jelentek meg; az orvos himlőre gyanakodott. A diktatórikus rendszer apparátusa azonnal működésbe lépett. A szállót a hatóságok lezárták, a vendégeknek és a dolgozóknak az épületben kellett maradniuk.

Semmelweis Ignác harca a baktériumok és a maradi orvosok ellen

Varga Benedek

Semmelweis Ignác a külföld számára minden bizonnyal a leghíresebb magyarok egyike, egy sorban a magyar kultúra és tudomány legismertebb alakjaival, Liszt Ferenccel, Bartók Bélával, Munkácsy Mihállyal, Wigner Jenővel, Selye Jánossal vagy éppen Rubik Ernővel. Szobra áll az orvostudomány 12 legfontosabb alakját megjelenítő bostoni sebészeti kollégiumban. Az amerikai Semmelweis Society olyan orvosok védelmére alakult szervezet, amelyik az alárendeltségből fakadó méltánytalanságnak áldozatul esett doktorokat védi. Jens Bjorneboe norvég drámaíró színdarabot írt róla 1968-ban, amely angol, svéd és német fordításban is megjelent, s többször szerepelt skandináv és angolszász színpadokon. Raymond Lustig az ismert fiatal amerikai zeneszerző néhány éve kamaraoperát írt róla, amelyet New Yorkban többször is előadtak. Oratóriumot írt róla a nápolyi Giovanni Damiano, akinek művét a Palermói Zenei Fesztiválon 2006-ban mutatták be. Számtalan regényes életrajz és eddig nyolc játékfilm dolgozta fel életét, amelyek közül csak kettő magyar.

Az orvos, aki betegeinek arcába áramot vezetett

Edward Collins

Arcunk vonásai vajon tényleg visszatükrözik jellemünket, ahogy azt egy XIX. századi fotográfus-orvos feltételezte? Duchenne de Boulogne az emberi lét alapvető állapotait (az örömöt, a félelmet, a csodálkozást, a csalódást, az ijedtséget és a fájdalmat) bizonyos arcizmok elektromos stimulálásával igyekezett kiváltani. S miközben a páciensei arcába tudományos célból áramot vezetett, fotózta őket. Mindezzel az utóbb legnagyobbként emlegetett francia neurológus azt kívánta bebizonyítani, hogy az arcon megjelenő alapvető érzelmek mindenkinél hasonló módon fejeződnek ki.

Miért fizessen elő?

Pénzt takarít meg
Házhoz visszük
Hozzáférés a teljes digitális archívumhoz
Hírlevél