Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja
2023. február 25. 10:35 MTI
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Az időpont arra utal, hogy 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát.

Politikai foglyok az intalagi kényszermunkatáborban (Wikipedia / Kaunas 9th Fort Museum / CC BY-SA 4.0)
Korábban
Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak, akikről először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban, s azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket.
Az emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett.
Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé, amely a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, az FKGP feldarabolásával járt, s egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.
A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovács Bélát 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, és bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték.
1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak.
A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, majd amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, visszavonult. 1958 novemberétől haláláig országgyűlési képviselő volt, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták.
Kovács Béla önkényes fogva tartása a demokratikus jogok eltiprásának jelképévé vált, sorsa példája azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tartunk számon. Az Országház előtt álló bronzszobrát 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel.
„A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit, és biztosítani, hogy azok soha ne ismétlődhessenek meg” – írta Milan Kundera cseh író. A kommunista diktatúrák értékelése, az áldozatok felkutatása és számbavétele a történettudomány feladata, de az áldozatok számát megbízható adatok híján csak becsülni lehet.
Az 1997-ben Párizsban megjelent, hat szerző által jegyzett A kommunizmus fekete könyve levéltári kutatások és becslések alapján világviszonylatban mintegy 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát. A világ számos pontján – Prágától Budapesten át Washingtonig - emlékművet állítottak a kommunizmus, illetve a totalitárius rendszerek áldozatainak.
Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma elérheti az egymilliót, ennyi ember vesztette életét kivégzés, éhínség miatt vagy kényszermunkatáborban. Jóval magasabbra tehető azonban azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg.
A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek: mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől. A magyar kormány 2013-ban rendeletet hozott a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról.
2014-ben jelentették be, hogy Áder János magyar és Joachim Gauck német köztársasági elnök kezdeményezésére és támogatásával európai nyilvántartás készül, s a kezdeményezés első lépéseként a budapesti Terror Háza Múzeum és az egykori berlini Stasi-börtön helyén működő emlékhely és múzeum adatbankot létesít, amelyben a kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják.
A magyar kormány 2014-ben azt is javasolta, hogy Washingtonban jöjjön létre a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma, a közép-európai országok közös történelmi hagyatékaként, s ennek megépítéséhez a kormány egymillió dollárt ajánlott fel.
Magyarországon a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánították, amelyet 2017. február 25-ig meghosszabbítottak, emlékezésül arra a mintegy 700 ezer emberre, akiket a második világháború végén vagy után deportáltak, és akik közül háromszázezren sohasem tértek haza.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Egyiptom
- A legjobb túlvilági élet kulcsát rejtette az egyiptomi Halottak Könyve
- Ozirisz antik bronzszobrai kerültek elő Lengyelországban
- Egy új testvériség lépett a kalifa helyére a török iga alól felszabaduló Egyiptomban
- Különös állatmúmiákra bukkantak II. Ramszesz templomában
- Háromféleképpen is rekonstruálták Tutanhamon arcát, de egyes vonásai örökre titkok maradnak
- Kegyetlen iparág épült az állatmúmiák tömeges előállítására az ókori Egyiptomban
- Római császárról mintázott arcú szfinxet találtak Egyiptomban
- Eddig ismeretlen titkos folyosót találtak az egyiptomi Kheopsz-piramisban
- Időtlen küzdelem a pontos időszámításért: a szökőnap története
- A haza bölcse vette rá a közügyekben való részvételre a reálpolitikus Széll Kálmánt 19:05
- Balatoni életérzés lengi körbe a Várkert Bazár új kiállítását 15:50
- Az egész ország ünnepi díszbe borult a honalapítás millenniumára 11:20
- Kamerák kereszttüzében süllyedt el a brit repülőgép-hordozó 09:50
- Külső és belső ellenségek is érkeztek Magyarországra a keresztes csapatokkal 09:05
- Tragikusan fiatalon hunyt el Dsida Jenő, az erdélyi irodalom meghatározó alakja tegnap
- Pártján belül is számtalan ellenséget szerzett magának Nagy Imre tegnap
- Elhunyt Dr. Jalsovszky Katalin, a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának muzeológusa tegnap