Lenyűgözte európai és mexikói vendéglátóit a világjáró szamuráj, Haszekura Cunenaga

Francisco Felipe Faxicura

A San José nevű hajó a japán követséggel 1614. október 5-én kötött ki az andalúziai Sanlúcar de Barramedában, ahol pompás fogadtatásban részesültek, és lovaskocsik vártak rájuk. A tengerparti városból először Sevillába vezetett az útjuk október végén.

III. Fülöppel 1615. január 30-án találkoztak Madridban, február 17-én pedig a király káplánja Felipe Francisco Faxicura néven megkeresztelte Haszekurát. III. Fülöp jobbkeze, Lerma hercege lett a keresztapja.

A grandiózus fogadtatás és barátságos gesztusok ellenére Haszekura nem járt sikerrel a spanyol uralkodónál: semmiféle egyezség nem jött létre a két ország között, sem a kereskedelem, sem a térítők tekintetében. A történészek szerint a távolság ellenére híre ment Európában a keresztények által Japánban tapasztalt egyre barátságtalanabb bánásmódnak.

Mindazonáltal kíséretének több tagja végül Spanyolországban maradt a követség nyolc hónapos vendégeskedését követően is: napjainkban csak a Sevilla tartománybeli Coria del Ríóban 650 család viseli a „de Japón” („japán”, illetve „Japánból való”) nevet, akik a 17. században letelepedő japánokhoz tudják visszavezetni családfájukat.

Francia kitérő

A spanyol világbirodalom központjából a japán követség ismét tengerre szállt, hogy Róma felé vegye az irányt. Az út során kikötöttek a francia Riviérán, Saint-Tropez-ben is, ahol több helybéli, köztük egy ismeretlen nő is írásos emlékekkel szolgált róluk:

„Sosem érnek hozzá az ételhez ujjaikkal, ehelyett két apró pálcát használnak, amelyeket három ujjal fognak” – írta a jellegzetes távol-keleti evőpálcákról.

„Puha, tenyérnyi méretű selymes papírba fújják orrukat, és ezt sosem használják kétszer, ezért a földre dobják használat után, és nagy örömükre szolgált, amikor a mi népünkből a körülöttük lévők kapkodva próbálták felszedni” – számolt be az erős növényi rostokból készült japán zsebkendőkről.

„Kardjaik olyan élesek, hogy egy puha papírt akkor is elvágnak, ha azt csak az élére helyezik, és rálehelnek” – írta a kora újkori japán kardokról. Haszekura és kísérete itteni látogatása az első történelmi nyoma a japán–francia kapcsolatoknak.

1. Visszanyerni a becsületet
2. Szamurájok Új-Spanyolországban
3. Francisco Felipe Faxicura
4. A római szamuráj
5. Az elfeledett világjáró

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban