Lenyűgöző színes képek a háborús Szöul mindennapjairól

2015. augusztus 25. 13:29

Az 1950-1953 között zajló koreai háború elképesztő szegénységet hozott az országnak, a váltakozó sikerrel folyó harcok során (Szöul például négyszer cserélt gazdát – ekkor a főváros ideiglenesen átköltözött Busanba) szinte az egész félszigetet a földig rombolták. A hosszú konfliktus közel hárommillió áldozatot követelt, százezer hadiárvát hagyott maga után. A pusztítás méretét jól jellemzik az amerikai külügyminiszter-helyettes szavai: „már nem volt mit bombázni”. A háború utolsó két évében a frontok megmerevedtek, 1953 júliusában végül tető alá hoztak egy fegyverszüneti szerződést, amely állandósította Korea kettéosztottságát, a határok azonban nem változtak. A két állam közötti békekötésre a mai napig nem került sor. A most következő képek 1952-1953-ban készültek Szöul utcáin, ahol legfőképp nem a háború fizikai pusztításai, hanem a nyomor és a szegénység öltött testet.

Korábban

• Közösen ünnepelheti a felszabadulást a két Korea
• A modern remetekirályság
• Rejtőzködő történelem a kínai-észak-koreai határ hegycsúcsai között

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában