7 végzetes pillanat

"Lengyelország volt a példa, Magyarország a kiváltó ok a rendszerváltáshoz"

2015. április 10. 11:12 MTI

A keletnémet ellenzék számára Lengyelország adta a példát, Magyarország pedig a kiváltó okot a rendszerváltáshoz - hangsúlyozta a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által rendezett csütörtöki budapesti fórumon Markus Meckel egykori ellenzéki politikus, az NDK utolsó, már szabadon választott külügyminisztere.

Markus Meckel egykori ellenzéki politikus, az NDK utolsó, már szabadon választott külügyminisztere

Mint mondta, szemben a magyarországi forgatókönyvvel, az NDK állampártja nem volt hajlandó változtatásokra, reformokra, így egy alulról jövő kezdeményezésnek kellett fellépnie ellene. Ugyanakkor az, hogy Magyarországon keresztül tömegesen távozhattak nyugatra az NDK polgárai, az erjedés katalizátoraként hatott, jóval nagyobb befolyást téve az akkori lengyelországi eseményeknél. Hozzátette, eredetileg abban gondolkodtak, hogy a demokrácia megteremtése anakronisztikussá teszi a két Németország közötti megosztottságot, de a fal 1989. november 9-ei leomlása felgyorsította ezt a folyamatot.

A negyedszázada történtek megítélése folyamatosan változik, a 2009-es megemlékezések közül számoson George Bush amerikai elnök, Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Helmut Kohl nyugatnémet, majd német kancellár szerepét hangsúlyozták, akiknek a két államot elválasztó határ megnyitásában közvetlenül nem volt szerepük, ha később úgy tettek is - mondta.

"Elfelejtették, hogy november 9-ének a polgárokhoz is köze van; ők bontották le a falat" - jelentette ki Markus Meckel, aki arról beszélt: az egykori NDK ellenzékének sajátossága az volt, hogy nem alakulhatott ki saját hagyománya, az egyes évtizedek szereplői jószerével egymást sem ismerték. Ennek okaként azt említette, hogy miközben a magyar vagy a lengyel ellenzék tagjai nyugatra távozhattak, de kapcsolatban maradhattak az otthoniakkal, az NDK-ban börtönbe vetett, majd az NSZK által "kivásárolt" társaik elvesztették ezt a kontaktust.

Szólt arról is, hogy az 1980-as évek közepén még szinte mindenki azt gondolta, hogy nem lehet alapvető változásokat elérni, hiszen a korábbi kísérleteknek "mindig az volt a végük, hogy Moszkva küldte a harckocsikat", ugyanakkor az évtized második felére egymásra talált sok kis, nemegyszer résztémákkal foglalkozó alternatív szerveződés.

Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumnak nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az eseményen arról beszélt: hálás azért, hogy fiatalon járhatott az NDK-ban, hiszen láthatta a két kommunista állam és az azokban működő egyházak szerepvállalása közötti különbségeket. Szólt arról is: a két német állam egyesítésével az Európai Unió legbefolyásosabb tagjának politikai elitje szerzett olyan tapasztalatokat, amelyek segítették megérteni a kommunizmus örökségét, az abból eredő beidegződéseket vagy éppen a kontinens nyugati felén addigra jószerével már kibeszélt olyan traumákat, mint például a kisebbségek kérdése.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!