Legyél te is Indiana Jones!
2018. május 18. 15:37
Valljuk be, ki ne szeretett volna gyerekként régész lenni? Indiana Jones vagy Lara Croft, netán az Elveszett ereklyék fosztogatóinak bőrébe bújva ősi rejtélyek nyomába eredni, sötét titkokat megfejteni és szebbnél szebb relikviákat megmenteni? Most újra itt a lehetőség: május végén egy napra mindenki régész lehet!
Korábban
Idén immár ötödik alkalommal rendezik meg a Régészet Napját. Május 26-án, szombaton a múzeumok, egyetemek és kutatóintézetek ismét megnyitják „titkos” raktáraikat és minden eddiginél színesebb programkínálattal várják az érdeklődőket. Az ország 24 városában ismeretterjesztő előadások, filmvetítések, kézműves, gasztronómiai és zenei programok, a vállalkozóbb kedvűek számára pedig vezetett túrák biztosítják a felejthetetlen élményeket. Most először a fővárosi intézmények közös „régészeti fesztivállal” készülnek: az egész napos rendezvénynek az MTA új épülete, a MÜPA-tól két percre található Humán Tudományok Kutatóháza ad majd otthont.
Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember
A Régészet Napja 2018 középpontjában az egyéni sorsok állnak. Az előadások és foglalkozások során megelevenednek a múlt meghatározó alakjai, királyok, hadvezérek, tudósok és felfedezők, híres, hírhedt vagy épp a névtelenség homályába veszett személyiségei, akikről a régészet segítségével olyan titkokat is megtudhatunk, amelyekről korábban nem is álmodtunk. A legújabb antropológiai és genetikai vizsgálatoknak köszönhetően ugyanis ma már az írásos források előtti időszakok hőseinek élettörténetét is megismerhetjük.
Tatabányán egy nemrégiben feltárt különleges rézkori sír ölelkező emberpárjának történetét göngyölíthetjük fel, míg az MTA Humán Tudományok Kutatóházában találkozhatunk varázslókkal, rabszolgákkal és egy kitépett nyelvű nimfával, híres antropológusok segítségével pedig „koponyákkal suttoghatunk”, azaz megtanulhatjuk a nemmeghatározás és az életkorbecslés fortélyait, valamint az évezredes csontokon betegségekről, sérülésekről árulkodó nyomokat kereshetünk. A művészi ábrázolások, írásos emlékek bevonásával a későbbi korokban még közelebbről vizsgálhatjuk az adott korszakok hőseit, ideáljait és eszményképeit. Zalaegerszegen és Budapesten római sírköveket bírnak szóra a régészek, míg Pécsett Maximinust, a rettenetes pannoniai bajkeverőt ismerhetjük meg.
Megtudhatjuk, ki volt a valódi Janus Pannonius és talán azt is, hogy hová temették (Orseolo) Pétert. Kecskeméten a Kiskunság avar nagyuraival köthetünk szövetséget, míg Salgótarjánban megismerhetjük a vértesszőlősi „Samu” előkerülésének valódi, kalandos történetét. Kísérleti régészeti bemutatók és előadások révén a különböző foglalkozásokat űzők nyomába eredhetünk, a táplálkozás, az életmód és az életkörülmények rekonstrukciójának segítségével pedig bele is képzelhetjük magunkat a több száz vagy ezer évvel ezelőtt élt emberek mindennapjaiba. Békéscsabán például régi korok reggelijeivel és ebédeivel ismerkedhetünk, míg Szombathelyen megtudhatjuk, hogy egy középkori városban házasodás útján hogyan emelkedhetett valaki egyre feljebb a társadalmi ranglétrán. Szolnokon és a fővárosban is hagyományőrző csapatok gondoskodnak majd a valódi időutazásról, ezalatt Zalaegerszegen saját készítésű íjjal vehetjük üldözőbe a Csodaszarvast
A rendezvény teljes programkínálata a regeszetnapja.hu oldalon érhető el. A Régészet Napja országos programsorozatot a Magyar Régész Szövetség hívta életre 2014-ben, azzal a nem titkolt céllal, hogy a magyar régészek munkájára irányítsa a figyelmet. A felhíváshoz már első alkalommal is több száz kolléga csatlakozott, akik azóta is minden évben töretlen lelkesedéssel vesznek részt a rendezvény lebonyolításában. Teljes mértékben önszerveződő eseményről van szó: az évenként változó tematikához igazodva minden intézmény maga állítja össze a saját programkínálatát, melyet aztán helyszín, időpont és téma szerint rendezve itt érhetnek el a látogatók.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.