Lakoma és egy különös favödör – hét különös középkori csata
2025. március 2. 09:50 Múlt-kor
Korábban
Csata a jégen
„A testvérek lobogói hamarosan az íjászok sűrűjében repültek, kardok hasították darabokra a sisakokat. Mindkét oldalról sokan hanyatlottak holtan a földre.
Majd a testvérek seregét teljesen körbevették, az oroszoknak annyi katonájuk volt, hogy minden német lovagra 60 jutott. A testvérek jól küzdöttek, ám végül levágták őket” – írta a livóniai rend krónikása a heves csatáról.
A Balti-tenger partvidékén élő pogányokat tűzzel-vassal megtérítő Német Lovagrend keresztesei úgy vélték, ideje visszatéríteniük Rómához az ortodox oroszajkú népeket, amelyeket jelentősen meggyengített a mongol (és részben a svéd) invázió.
Novgorod az orosz fejedelemségek közül még viszonylagos függetlenséget élvezett a mongol hódítás után is.
Miután Alekszander Nyevszkij novgorodi fejedelem visszafoglalta Pszkovot a németektől, megindultak a Kardtestvérek és a lovagrend hadai, amelyet svéd, dán és észt csapatok is segítettek.
1242. április 5-én az alacsonyabb létszámú (2600 fős, egyébként legtöbbjük észt és dán volt), de felszereltségüket nézve jóval ütőképesebb keresztesek a befagyott Csúd (Peipusz)-tó jegén ütköztek meg az 5-6 ezer fős orosz haddal.
A Gerhard von Malberg teuton és Andreas von Felben livóniai mester vezette németek ékként hatoltak be az orosz csapatok közé, de a herceg ismerte taktikájukat, és utat engedett nekik, majd mögöttük összezárta a sorokat, a lovagokat pedig kampóval húzták le a lóról.
Habár a kereszteseket bekerítették az oroszok, derekasan küzdöttek, ám a túlerő és a tó jegének néhány helyen történő beszakadása a mérleg nyelvét a szlávok felé döntötte.
Több száz lovag esett fogságba, egyes krónikások szerint őket az oroszok kivégezték.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A világon először Magyarországon tették kötelezővé Albert Sabin zseniális találmányát tegnap
- Szardínia rejtélyes civilizációja: A nurági kultúra öröksége tegnap
- Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója tegnap
- A colchesteri váza újabb titkai tegnap
- George Pullman kellemetlen élményére volt szükség a hálókocsik megjelenéséhez tegnap
- Csontritkulás és füllgyuladás: ilyen betegségekben szenvedtek a vikingek tegnap
- Hazatért Észak-Amerikából a Sarlós Isten szobra tegnap
- Miért helyeztek szögeket ellenségeik koponyáiba Spanyolország lakói a vaskorszakban? tegnap