Közönséges bűnöző vagy az igazság bajnoka volt Spartacus?

Spartacus, a szupersztár

Bár a felkelést leverték, Spartacus alakja nem merült feledésbe. A rabszolgavezérről a középkor századai során kialakult, meglehetősen negatív kép 1760-ban, Bernard Joseph Saurin Spartacus című tragédiájával kezdett megváltozni. Az addig bűnözőnek tekintett hadvezér reputációja a baloldali mozgalmaknak köszönhetően a 19. század folyamán tovább nőtt, és hamarosan igazi munkásmozgalmi ikonként tekintettek rá.

A németországi kommunista párt elődszervezetét Spartacus Szövetségnek hívták, a Szovjetunió, valamint – a második világháború után – több kelet-európai szocialista ország nagyszabású sportversenyeit pedig szpartakiádnak nevezték el. A posztkommunista országokban manapság is sportklubok százai viselik a nevét.

De nemcsak a szocialista blokkban volt népszerű a rabszolgavezér figurája. A téma leghíresebb filmes feldolgozása, az 1960-as, Kirk Douglas főszereplésével készült Spartacus című film sok esetben feláldozta a történelmi hűséget az aktuálpolitikai mondanivaló oltárán.

A film alapjául szolgáló regény szerzője, Howard Fast, valamint a forgatókönyvíró, Dalton Trumbo is az 50-es évek kommunistaellenes hisztériájának áldozatai voltak, és Spartacust – nyilvánvaló politikai áthallással – a rabszolgaság eltörléséért és az egyetemes emberi szabadságért küzdő, hibáktól mentes, erényes, bátor hősként ábrázolták.

A rendező, Stanley Kubrick hiába kifogásolta, hogy a forgatókönyv nem fest árnyalt képet a főhősről: mivel csak Anthony Mann helyére ugrott be a direktori székbe, kevés beleszólása volt a koncepcióba. A film végül óriási kritikai és közönségsikert aratott.

Spartacus kultusza manapság is töretlen. Regények, szakkönyvek és számítógépes játékok tucatjai elevenítik fel alakját, az életéről szóló legújabb sorozatot pedig nagy sikerrel vetítik szerte a világon.

1. Öntudatos rabszolgák
2. Megtréfált rómaiak
3. Sziszifuszi küzdelem
4. Spartacus, a szupersztár

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek