Kolera és kutyahagyma – magyar szellemkatonák „Itália Alcatrazán”
2015. október 27. 13:25
„A felejtés emlékművet kell lerombolni mindannyiunknak” – mondta a Szamár-sziget rabjai című dokumentumfilm bemutatóját követő pódiumbeszélgetésen a mű társalkotója, Margittai Gábor. Mint Margittai, valamint a film rendezője, Major Anita kifejtette, az első világháború harcaiban elesett, vagy hadifogolyként elhunyt magyar katonák emlékét különösen mostohán kezeli a magyar közemlékezet. Margittai elmondta: az Asinarán, vagyis a Szamár-szigeten raboskodó osztrák-magyar hadifoglyok történetének feltárása keretében elkészített 52 perces dokumentumfilm a felejtés mellett a történelemhamisítás és az elhallgatás elleni küzdelem részeként jött létre.
Korábban
Az első világháborúban a Szerbia elleni hadműveletek során fogságba esett magyar katonák a niši gyűjtőtáborba kerültek, ahonnan a központi hatalmak 1915-ös offenzívája hajtotta tovább őket. Miután Rigómezőnél összeomlott a szerb hadsereg, 35 ezer monarchiabeli foglyot, a több mint nyolcvanezres tömeg járványokat túlélő maradékát délnyugat felé terelték a szerbek. A k. u. k. katonáknak gyakorlatilag minden ellátmány nélkül, erőltetett menetben kellett átgyalogolniuk Albánián, hogy aztán olasz marhaszállító gőzösök vigyék őket Szardíniára – és az újabb poklok felé.
A Szamár-sziget rabjai című dokumentumfilm alkotói a Szardíniától északnyugatra fekvő kis sziget, Asinara mellett a fősziget magyar vonatkozású területeit is felkeresték. Mint a filmből kiderült, még a sziget lakosait sem hagyta hidegen a többek között gátépítéseken és bányákban dolgozó magyar katonák sorsa, a Ghilarza városában található San Serafino-templomban ugyanis még egy istentiszteletet is tartottak az emlékükre. A katonák a sziget több pontján is nyomot hagytak. A Szardínia déli részén fekvő Villacidro nevű falu templomának utolsó vacsorát ábrázoló képét feltehetően egy magyar hadifogoly festette, de előkerült többek között egy 1917-ben, szintén magyar baka által készített tintatartó is. A Szardíniára került magyar hadifoglyok történetének feltárásában nagy segítséget nyújtott a 2011-ben elhunyt erdélyi író, Lőrinczi László, aki kutatásai során 848, a szigeten elhunyt magyar katona nevét jegyezte fel. A kutatóknak halála után lánya, Lőrinczi Marinella nyújtott segítséget.
A katonák szenvedéseinek legfőbb színhelye Asinara volt. Mivel a szigeten már a 19. század végétől köztörvényesek végeztek mezőgazdasági munkát, majd a területen az olasz maffia legrettegettebb gonosztevői (többek között a hírhedt Totó Riina) is raboskodtak, Asinarát egy idő után „Itália Alcatrazaként” is emlegették. Mielőtt az első katonákat 1915 karácsonyát követően átszállították a szigetre, sokan azt hitték, valóságos földi paradicsomba tartanak. Hamarosan azonban kiderült, hogy erről szó sincs. Az Asinarára áthajózó foglyok mellé új társ szegődött: a kolera. A járvány százával szedte áldozatait, és a tengerbe dobott holttestek miatt egy időre halászati tilalmat rendeltek el a partok mentén. A kolerások egykori tábora környékén még ma is előfordul, hogy hevesebb hullámzáskor osztrák-magyar katonák csontvázait mossa partra a víz.
A szigeten a rabok első útja a fertőtlenítőbe vezetett, ahol egy köztörvényes, többszörös gyilkos rab nyírta meg őket. A szardíniai lakosok ambivalensen közelítettek a hadifoglyokhoz: voltak, akik élelemmel segítették a rabokat, sokan azonban a fertőzéstől félve igyekeztek minél nagyobb távolságot tartani a katonáktól. A foglyok a szigeten gyakran arra kényszerültek, hogy egy ott termő különös növényt, az ún. kutyahagymát egyék, amelynek kis mennyiség elfogyasztása esetén hallucinogén hatása volt, nagy mennyiségben azonban mérgezést okozott.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
A magyar katonák nyomai a szírdíniai fősziget mellett Asinarán is megtalálhatók. A sziget parancsnoka, Ferrari tábornok emlékművét Árpád János alkotta meg, az 1990-es években Nemzeti Parrká átalakított börtönsziget egyetlen aszfaltútjának nyomvonalát pedig osztrák-magyar hadifoglyok alakították ki. Asinara talán legmegrendítőbb emlékhelye a sziget egyetlen mai, korábban börtönőrként, ma a nemzeti park munkatársaként tevékenykedő lakója által is megkönnyezett csontkamra, amelyben üvegfalak mögött osztrák-magyar katonák százainak maradványai nyugszanak.
Mint az alkotók a vetítést követő pódiumbeszélgetésen elmondták, már egyetemista korukban beleszerettek Szardíniába, és gyakorlatilag a véletlennek köszönhető, hogy rátaláltak az itt raboskodó magyar hadifoglyok történetére. Kifejtették: a filmmel nem fantasztikus felfedezéseket kívántak bemutatni, hanem szerették volna felhívni a szakemberek figyelmét, hogy érdemes lenne az osztrák-magyar hadifoglyok tárgyi emlékei után kutatni a szigeten.
Margittai elmondta, hogy volt olyan hadifogoly, aki csak az 1920-as évek elején szabadult Asinaráról. Zilahy Lajos emellett leírta, hogy voltak olyan rabok, akiket a Szamár-szigetről Franciaországba történő továbbszállításuk után besoroztak a francia idegenlégióba, majd Dél-Afrikába kerültek, ahol a britek géppuskázták le őket, miután fellázadtak, hogy szeretnének hazamenni – az elsőre hihetetlennek tűnő történetnek azonban alaposabban utána kellene járni, tette hozzá Margittai. Az alkotók bejelentették, hogy Magyarország Asinarán hamarosan emléktáblát fog állítani a szigeten raboskodó hadifoglyok emlékére, ahogy a tervek szerint az ún. balkáni halálmars útvonalán is emlékműveket avatnak majd. A dokumentumfilmről, valamint Szamár-sziget katonáiról bővebben itt olvashat.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Múlt-kor magazin 2022/nyár](/ih0Ax/label/.cut-640x400/837.jpg)
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- Átadták a felújított, barokk stílusú Ugron-kastélyt Erdélyben 12:20
- Földbe rejtett középkori kincs is előkerült a Tisza-tó mellett 11:20
- „Áldott háborúnak” nevezték az amerikai megszállás éveit az izlandiak 08:20
- Kis híján a világűrben ragadt az első női űrhajós tegnap
- Kockázatos tervei rendre sikerre vitték Nelson admirálist a tengeri csatákban tegnap
- A véres polgárháború, amely megihlette a Sárkányok háza alkotóját tegnap
- Már az 500. kiállítást tartja a népszerű Nyitott Műhely tegnap
- Uralkodására visszagondolva csak nosztalgiát érzett Uganda egykori diktátora tegnap