Kínától a Jeges-tengerig – az Osztrák-Magyar Monarchia öt különös vállalkozása
2017. március 2. 08:12
Korábban
A sah, az orvos és a tábornokok – osztrák-magyar katonai misszió Perzsiában
Nászer ad-Din perzsa sah határozott célja volt a 19. század második felében, hogy modernizálja Perzsia katonai erejét, amelyet európai szakértők segítségével akart megvalósítani. A sah személyi orvosa, az osztrák Jakob Eduard Polak révén kapcsolatba lépett a Habsburg udvarral, majd 1878. július 5-én a perzsa uralkodó hatalmas ünnepségek keretében Bécsbe is látogatott. Lenyűgözve a katonai bemutatók látványától azonnal rendelt 12 ágyút, 26 ezer puskát és megállapodott egy állandó katonai misszió létesítéséről Teheránban.
Adalbert Schönowsky von Schönwies tábornok parancsnoksága alatt 30 osztrák-magyar tiszt érkezett az iráni fővárosba 1879 januárjában. A misszió célja a perzsa hadsereg teljes átalakítása volt a Monarchia hadszervezetének mintájára. Ennek során egy 7 ezer fős hadosztály felállításába és kiképzésbe fogtak, amely gyalogságból, vadászokból, tüzérségből, utászokból és egy katonai zenekarból állt. Az „Osztrák hadosztály” katonái rendszeres és magasabb fizetést kaptak mint más perzsa katonák és modern, európai felszereléssel is rendelkeztek.
1880 áprilisára fel is állt az új hadtest, amelynek fegyelme és tisztán tartott barakkjai elégedettséggel töltötték el a perzsa uralkodót. Az osztrák-magyar vállalkozás azonban nem ért el teljes sikert, ugyanis a következő években nem az általuk kiképzett hadtest, hanem a velük párhuzamosan működő orosz katonai misszió által megszervezett „Perzsa kozák brigád” vált a modernizált iráni hadsereg gerincévé.
Az „Osztrák hadosztály” első bevetésére 1880 októberében került sor, amikor Wagner von Wetterstädt vezetésével levert egy azerbajdzsáni kurd felkelést. A következő években azonban a Monarchia beszüntette a misszió finanszírozását, így a tisztek rövidesen hazatértek. Nászer ad-Din, majd utódja Mozaffar ad-Din erőfeszítései révén, ha újabb állami misszió kiküldését már nem is sikerült elérni, de több osztrák-magyar tisztet is meggyőztek arról, hogy térjen vissza Perzsiába és szakértelmével támogassa az ország haderejét. Így például Wetterstadt 1886-ban, miután nyugdíjba vonult a császári-királyi hadseregből, visszatért Iránba és újjászervezte a hadosztályt. Julius Gebauer, aki a misszió karmestereként működött szintén Teheránban maradt egészen 1895-ös haláláig. Artur Kostersitz von Marenhorst pedig egy katonai akadémiát vezetett annak 1911-es bezárásig.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap