Kilenc sorsdöntő ütközet a középkorból, amely megváltoztatta a történelem menetét
2017. szeptember 1. 08:38
Egy furfangos hadicsel, fejlettebb haditechnika, jobb helyismeret, de egy éppen jókor érkező szövetséges is elég lehetett ahhoz, hogy fontos ütközet az egyik vagy a másik oldalra dőljön el. Császárok és országok bukhattak el és akár új dinasztiák is születhettek egy-egy sorsdöntő csatában. Következzen kilenc sorsdöntő ütközet a középkorból, amely megváltoztatta a történelem menetét!
Korábban
Mint egy jégfal
A Mohamed tevékenysége nyomán meginduló muszlim hódítások gyorsan elérték a keresztény Európát is. Előbb a Bizánci Birodalom került szembe az új ellenséggel, majd a 8. század elején az Omajjád kalifák seregei átkeltek Hispániába és elsöpörték a vizigótok királyságát és évszázadokra uralmuk alá vonták az Ibériai-félsziget jelentős részét.
A hódítók hamarosan már a frank területeket fenyegették és Abd al-Rahman andalúziai emír seregei Bordeaux mellett súlyos vereséget mértek Odó auqitániai hercegre 732-ben. Odó ekkor korábbi ellenfeléhez, a Karoling-dinasztiát megalapító Martell Károlyhoz fordult segítségért, aki felismerve a fenyegető veszélyt egyesítette vele erejét.
A mai Franciaország közepén elhelyezkedő, Tours és Poitiers között fekvő csatamezőn csapott végül össze a frank gyalogság a muszlim lovassággal. A frankok áthatolhatatlan falat formáltak pajzsaikból és egy korabeli tudósítás szerint „úgy állták a rohamokat, mint egy jégfal”. A csata forgatagában maga Abd al-Rahman is elesett, és a vezérét vesztett muszlim sereg rövidesen összeomlott.
A poitiersi csata helyszíne volt a legtávolabbi pont, ameddig a középkori Európát fenyegető muszlim hódítók eljutottak. Az ütközetet egyben a szimbolikus kezdőpontja a reconquista néven ismert évszázados folyamatnak, amelynek során a keresztény államok fokozatosan visszafoglalták az Ibériai-félszigetet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap