Kilenc elterjedt mítosz a Barbarossa-hadműveletről

A sarkvidéki hideg állította meg a német offenzívát

Szovjet csapatok a hóban

A Barbarossa-hadműveletről szóló nyugati történetírás – amely végső soron leginkább a német forrásokra hagyatkozik – többnyire a gyilkos fagypont alatti hőmérsékletet emeli ki a német vereség egyik döntő okaként. Ezt azonban nem támasztják alá a meteorológiai adatok. A szovjet offenzíva valóban egybeesett egy nagyobb lehűléssel, december 5-én és 6-án –35 Celsius-fok alá esett a hőmérséklet. A németek azonban az ekkor indított szovjet támadásokat képesek voltak visszaverni ebben a farkasordító hidegben is. December 6-án a rekordalacsony –38 fokban a német 9. hadsereg Kalinyinnál intézett ellentámadást a több páncéloshadosztályt összefogó 3. páncéloscsoport támogatásával, és visszaverte a szovjet 31. hadsereget a Volga túlpartjára. A harcok folyamán a szovjet 250. lövészhadosztály teljesen szétesett, és ki kellett vonni a frontról.

December 5. és december 7. között a német főparancsnokság jelentette, hogy a szovjet támadásokat többnyire visszaverték. „Kudarcot vallottunk az első napokban” – ismerte el később Georgij Zsukov szovjet marsall, a második világháború legtöbbször kitüntetett szovjet katonai parancsnoka. December 8-án azonban alacsony nyomású levegő ért Moszkva térsége fölé, amely olvadást és nagy esőzéseket hozott. A német főparancsnokság naplóiban rögzítésre került, hogy ez az időjárás több napig kitartott. December 8-án így írnak: „Hirtelen időjárás-változás. Nappali hőmérséklet akár +4 fok, utak puhák.” Érdekes módon a szovjetek ezen a napon érték el első igazi áttöréseiket.

Szovjet csapatok a Moszkva környéki erdőkben

Ugyanezen a napon a Közép Hadseregcsoport parancsnoka, Fedor von Bock marsall elkeseredetten jelentette, hogy csapatai nem képesek feltartóztatni a koncentrált szovjet támadást. December 9-én, amikor a hőmérséklet –5 és 0 fok között ingadozott, von Bock sürgős kérvényt küldött a hadsereg legfelsőbb parancsnokságához: „A Hadseregcsoportnak több emberre van szüksége!” A főparancsnokságon szolgáló Franz Halder vezérezredes aggódva írta naplójába: „Telefonbeszélgetés von Bockkal: Guderian [tábornok] azt jelenti, csapatai állapota annyira kritikus, hogy nem lát módot az ellenség visszaverésére.”

December 12-én eső és olvadás közepette a német 2. páncéloshadosztályt kiűzték Szolnyecsnogorszkból, miután már 40 kilométert visszaszorult a szovjet ellentámadás kezdete óta. Ezen a napon az egyre kétségbeesettebb von Bock felhívta ismét a főparancsnokságot, és bejelentette, hogy a Közép Hadseregcsoport helyzete „akut kritikus pontra ért.” A szovjet Délnyugati Front még mélyebbre hatolt a német 2. hadsereg vonalain át Livnin keresztül Orel felé. A német 45. gyaloghadosztályt bekerítették és részben megsemmisítették. „Nagyon-nagyon komoly helyzet a 2. hadseregnél” – írta naplójában Halder.

Német csapatok Moszkva közelében

Valóban, a moszkvai fordulópont felettébb különös esemény. A német csapatok úgy hitték, ellenségük az összeomlás szélén áll, és teljességgel felkészületlenek voltak egy ennyire erőszakos támadásra az ennyire motivált Vörös Hadsereg részéről. Elkezdtek visszahúzódni, és a visszahúzódás hamarosan visszavonulásba ment át. A Wehrmacht katonáin tömegpszichózis lett úrrá, ami a szovjet oldalon tovább tüzelte a lelkesedést. Több helyen odáig fajult a helyzet, hogy a sikertől megrészegült és bosszúra szomjazó szovjet katonák valósággal kergették a jeges utakon visszavonuló szétszóródott németeket. A német oldalon a morál összeomlása hozta el a vereséget Moszkvánál. „Súlyos törés a harctéri parancsnokokba vetett bizalomban” – jegyezték fel a német oldalon.

1. Mítoszok sokasága
2. Sztálin összeomlása
3. A szovjet csapatok tömeges megadásai
4. A legendás kém Sorge szerepe és a szovjet távol-keleti csapatok állítólagos átcsoportosítása
5. A szüntelen szovjet ellentámadások kifárasztották a Wehrmachtot
6. A szovjetek elsöprő számbeli fölénye
7. A sarkvidéki hideg állította meg a német offenzívát
8. Óriási különbségek a két oldal veszteségei között a keleti fronton
9. A szovjet partizánok
10. Az elfeledett nemi erőszakhullám a keleti fronton

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
• Papírmasé lótetemből és acél fatörzsből is figyelték egymást az első világháború katonái