Kik rendelkeztek szavazati joggal az athéni demokráciában?

Periklész volt a demokrácia egyik legnagyobb támogatója, uralkodása során folyamatosan arra törekedett, hogy a szegényebb polgárok is részt vegyenek a politikai életben.

Periklész (Kr. e. 495-429) Athénjában, a művészet, a kultúra és a filozófia bölcsőjében a demokrácia még biztosan nem olyan volt, mint amilyennek napjainkban ismerjük. A demokrácia szó, amely a démosz „nép” és a krátosz „hatalom” szavakból származik, szó szerint azt jelenti: „népuralom”. Az Kr. e. 5. században azonban nem minden athéni polgár szavazhatott.

Különös demokrácia

Csak a szabad, felnőtt férfiak (azok akik katonai kiképzésüket befejezték) rendelkeztek szavazati joggal. Másrészt a helyben lakó külföldiek (az úgynevezett „metikák”) és a rabszolgák, sőt még a felszabadított rabszolgák is ki voltak zárva.

Külön fejezetet érdemelnek a nők, akik egyáltalán nem vehettek részt a polisz politikai életében. Semmilyen joggal nem rendelkeztek, és a római nőkkel ellentétben nem volt tulajdonuk, sőt még végrendelkezési joguk sem.

A 300 000 polgárból összeségében csak 30 000 választhatta meg a népgyűlés (ekklészia) tagjait. Habár ez a szám eltörpült Athén polgári lakosságához viszonyítva, mégis elképesztően sok ember volt jogosult a szavazásra. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az Athén utáni második polisz, Korinthosz ebben az időszakban csak fele ennyi lakossal rendelkezett.

Spárta és Athén

Mindeközben Spártában teljesen más poltikai berendezkedés volt érvényben: a militáris oligarchikus államforma erős hangsúlyt fektetett a katonai erőre és a társadalmi rend szigorú betartására. A „helótáknak” semmilyen politikai joguk nem volt. Nem vehettek részt a spártai gyűléseken, életük alapvetően a fizikai munkára, azonbelül a földművelésre korlátozódott.

Rendkívül nehéz életkörülményeik miatt a helóták többször is lázadást szerveztek a spártaiak ellen, de megfelelő fegyverek és szervezettség hiányában nem sikerült győzedelmeskedniük.

Athénban azonban minden polgárnak, még azoknak is, akik nem rendelkeztek szavazati joggal, lehetősége volt törvényjavaslatokat tenni, amelyeket az ekklészia megvitatott, majd végül jóváhagyhatott.

A focus.it cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• 20 érdekesség a berlini falról
• Komoly ellenállás nékül foglalták el a németek Magyarországot 
• Ferdinand von Zeppelin szerényen önmagáról nevezte el a "léghajók atyját"
• A 7000 éves őrlőkő leletek sok mindent elárulnak a neolit emberek életéről
• A németek szabadsága is odaveszett a Reichstag tüzében
• Szürke eminenciások – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Majomszobor - Meghökkentő leletek kerültek elő a középkori templomból
• A végzetes hatású távirat, ami az USA hadba lépését eredményezte 
• Ötszáz éve volt a lovagkor utolsó csatája