Kézigránát és ejtőernyő – öt híres gépeltérítés a múlt századból

A CIA és Kuba fegyvere

Az 1960-as évektől kezdve tömegessé kezdtek válni a gépeltérítéses esetek, melyeknek jelentős része Közép-Amerikára terjedt ki. A metódus elterjedésének egyik fő oka az USA és Kuba közötti ellentét volt. A CIA a gépeltérítéseket a Castro-rendszer destabilizálásának egyik pszichológiai eszközéül használta fel, ugyanakkor a kubai hírszerzés is egy hatékony fegyvert látott a megtorlásnak szánt akciókban.

Az egyik leghíresebb eset 1968. november 24-én történt, amikor három kubai a New Yorkból felszállt, és Puerto Ricóba tartó Pan Am 281-es járatát foglalta el. A felszállás után nem sokkal az egyikük egy kést szorított az egyik stewardess torkának, majd egy töltött pisztolyt nyomott a fedélzeti mérnök arcába, miközben ezt ordította: „Kuba, Kuba, Kuba!” A vadászgép kísérte utasszállító végül Havannában ért földet, ahol az összes túsz (103 utas) szabadon távozhatott. A kubaiak közül kettőt még az 1970-es években elfogtak, a harmadik sokáig a szigetországban bujkált, majd 2009-ben feladta magát.

A feszült viszony eredményezte gépeltérítések hosszabb távon egyik országnál sem érték el a kívánt hatást, így az 1970-es években a két kormány közösen lépett fel a géptolvajlás ellen.

1. Egy élte túl: a géprabló
2. Disszidálási célból
3. A CIA és Kuba fegyvere
4. Kézigránát és whisky
5. Aki kiugrott a gépből, és mindörökre eltűnt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?