Kezdetben sokan kételkedtek a Margit híd értelmében
2021. április 30. 20:50 Múlt-kor
„A Margit-híd megnyitása képezte a vasárnap főeseményét, nagy sokaság jelenlétében. Az idő borús volt, de a szél legalább elhajtotta az esőt s a fél óráig tartott ünnepély végén ki is derült a láthatár. Egymást gyorsan váltó ború és derű legjobban is példázhatta a hangulatot, mert ép annyi okunk van örülni e pompás híd megnyitásán, mint aggódni azon, hogy e drága munka még jó darabig terhet és nem jövedelmet fog képviselni.” A Fővárosi Lapok folyóirat kissé komor hangvétellel tudósított a Margit-híd 1876. április 30-ai felavatási ceremóniájáról. A sajtóorgánum által felvázolt „sötét jövőt” az magyarázta, hogy egyes közéleti személyiségek túl magasnak tartották a híd építési költségeit, és nemtetszésüknek hangot is adtak a médiában.
Korábban
Sokan fáztak tőle
A Margit híd megépítését egy 1870-ben hozott törvény mondta ki. Andrássy Gyula a híd megépítésének egyik szószólója volt, mert óriási lehetőséget látott a Pest belvárosa területén kiépítendő Nagykörút, és a budai Margit körút összekötésében.
Andrássy véleménye és a meghozott törvény mellett szólt az is, hogy az 1873-ban egyesült három város, Óbuda, Buda és Pest lakossága a 19. század második felében rohamos növekedésnek indult, és a szabadságharcot követő megtorlást vezető Haynau által, 1849 novemberében megnyitott Lánchíd már nem bírta el a növekvő átkelő forgalmat.
A Borsszem Jankó politikai élclap 1876. május 7-ei számában rendkívül ironikusan számolt be a híd kihasználtságáról, annak megnyitását követő első napon:
„A Margit-híd forgalma igen örvendetes módon kezd növekedni. Miután a megnyitás vasárnapjának mértékül nem szolgálható népvándorlása lezajlott, hétfőn a forgalom következő arányokat öltött: Az első élő lény rajta már reggeli 9 órakor mutatkozott, egy veréb alakjában, mely a híd fölött keresztben általröpült, de letelepedni még nem mert. Másfél óra múlva, pontban 1/2 11-кor két varjút lehetett a bal középső oszlopon ülni látni (…). A déli órákban a forgalom még óriásabb mérveket öltött. A pesti hídfő sarkán ugyanis igen tekintélyes kutya állott meg három lábon (…)”.
A cikkíró az összegzésben végül megadta a kegyelemdöfést:
„Este 9 órakor az egész napi személyforgalom volt: 0,000,000,000,000,000. E hosszú számsor czáfol- hatatlan bizonysága annak, hogy a Margit-hid már jelenben is a fővárosi lakosság égető szükségének felel meg; mennyivel inkább fog tehát a közel jövendőben.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
