Két új történelmi kiállítással nyitja meg kapuit a Nagytétényi kastély

A tavalyi parknyitást követően ismét látogathatóvá váltak a magyarországi barokk építészet egyik kiemelkedő emlékének, a Nagytétényi kastélynak a belső terei, ahol tegnap óta két új, a helytörténetet és az épület múltját bemutató kiállítás várja a közönséget.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a megnyitón elmondta: a részleges újranyitás keretében a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Iparművészeti Múzeum által rendezett, Nyitva az út! című tablókiállítás a létesítmény évszázados történetét, műemléki felújításának folyamatát, valamint a hozzá kötődő történelmi személyiségeket mutatja be.

Ezzel párhuzamosan a földszinten egy helytörténeti tárlat is helyet kapott, amely a térség sváb közösségének kulturális örökségét, többek között korabeli falvédőket és háziáldásokat tár a látogatók elé. A péntektől vasárnapig díjmentesen megtekinthető kiállítások megnyitásával a műemlék a jövőben ismét a közösségi élet központjává válik, amelynek első állomása a március 29-re meghirdetett kastélyparki családi nap lesz.

Az épületegyüttes teljes körű rehabilitációja és integrációja tovább folytatódik. Kocsondi Márk, a Nagytétényi Kastély Közalapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere megerősítették, hogy a hosszú távú cél az épület eredeti állapotának fokozatos helyreállítása és teljes megnyitása.

A helyettes államtitkár rámutatott: a nemzeti kulturális infrastruktúra fejlesztésére – amelynek az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházási tervei között szereplő Nagytétényi kastély is része – a kormányzat a következő ciklusokban mintegy 850 milliárd forintos keretösszeget irányzott elő, hangsúlyozva a közösségi identitást formáló örökségvédelem fontosságát.

A Száraz–Rudnyánszky-kastély öröksége

A Száraz–Rudnyánszky-kastély néven is ismert épületegyüttes a hazai barokk kastélyépítészet egyik legjelentősebb, több történelmi korszak lenyomatát integráló emléke. A mai rezidencia magját képező építményt római kori (a Campona táborhoz köthető) és középkori alapokra, a Tétény nemzetség egykori gótikus várának maradványaira építették. A 18. század közepén előbb Száraz György, majd veje, Rudnyánszky József alakíttatta át a korszak elvárásainak megfelelő, reprezentatív barokk főúri központtá.

A birtok és az épület története szorosan összefonódott a magyar tudománytörténettel is, hiszen a falak között nevelkedett a kiállításon is megidézett gróf Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, akinek családja a 19. század második felében birtokolta a kastélyt. Az épület – amely az 1950-es évektől az Iparművészeti Múzeum híres bútortörténeti gyűjteményének adott otthont – jelentős károkat szenvedett a második világháború alatt, műemléki helyreállítása több ütemben zajlott.

A jelenlegi funkcióbővítés és a földszinti terek újranyitása e gazdag, a római kortól a magyar polgárosodásig ívelő kulturális és építészeti örökség 21. századi továbbélését biztosítja a nagyközönség számára.