Két, mára lakatlan sziget jelentette Velence védvonalát a pestissel szemben
2020. május 26. 18:59 Múlt-kor
Korábban
Füst, ecet és tömegsírok
A szigetek némi régészeti anyaggal is szolgálnak: A Vecchión több, a Nuovón viszonylag kevés eredeti épület maradt fenn. A feljegyzések szerint utóbbin inkább feltöltött raktárak voltak elhelyezve, valamint szállások is a kikötött hajók legénysége számára, mintegy száz szobával. A 16. századi történész Francesco Sansovino szerint az épületek „egy vár benyomását keltették”.
A Lazzaretto Nuovo legnagyobb raktára, a Tezon Grande, ma is áll. E hosszú, négyszögletű téglaépületnél annak idején fegyveres őrök dolgoztak, hogy a hajók rakománya minél gyorsabban bekerüljön – életüket kockáztatták a nagy eséllyel fertőzött hajók mellett a város biztonságáért.
A raktárakban aztán különféle gyógynövények füstjével, illetve sós vízzel tisztították meg az árut, az eljárás után pedig ecettel mostak kezet.
A velencei prevenciós rendszer működéséhez hivatalnokok százaira volt szükség. Ezt megelőzően minden, a betegekkel és betegségekkel kapcsolatos intézkedés az egyházra, illetve egyéb jótékony szervezetekre hárult.
A városállam példát mutatott abban, hogy állandó kormányzati felügyelet szükséges a járványok elharapódzásának megelőzéséhez. A velencei rendszer a kora újkorban is tovább működött – egészen Napóleon és csapatai 1797-es megérkezéséig.
Az állandó készenlét ellenére nehéznek bizonyult a lakosság folyamatos járványügyi felügyelete. „A pestis nem figyelmeztet előre, mely hajóval érkezik” – írta egy városi hivatalnok a 18. században.
A hatóságok a kora újkorban sem állíthattak meg minden egyes utazót, és nem vizsgálhatták át minden tömegrendezvény minden egyes résztvevőjét – ahogy ma sem lehetséges.
A szigorú szabályok ellenére időről időre elszabadult a pestis Velencében a középkor után is, az utolsó nagy járványok a 17. században sújtott le rá – 1630-ban mind Velence, mind Bologna lakosságának egyharmada veszett oda.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap