2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Két év múlva megkezdik az Anglia normann meghódításának emléket állító bayeux-i kárpit restaurálását

2021. március 2. 11:33 MTI

A hétvégén bejelentette a világhírű bayeux-i faliszőnyeget őrző franciaországi múzeum, hogy 2024-ben kezdik restaurálni a kárpitot, a román kori textilművészet legjelentősebb emlékét.

A csaknem 1000 éves műkincs, az Anglia normann meghódítását 58 képben bemutató hímzett „képregény” állagmegóvási munkálatait arra az időszakra tervezik, amikor a kiállítóhely bezár, hogy 2026-ra teljesen megújulva, átépítve, új múzeumként nyíljon meg.

A nyugat-franciaországi (bretagne-i) Rennes múzeumában őrzött kárpitot alaposan leporolják, hibáit kijavítják.

A múzeum közleménye szerint a munkálatok célja a teljes portalanítás mellett „stabilizálni az évszázadok során bekövetkezett szerkezeti változásokat és limitálni a középkori lenvászon feszüléseit, amelyeket főleg a régi restaurálások okoznak”.

Egyes elváltozások a faliszőnyeg történetét tükrözik, ezért azokat meghagyják abban az esetben, ha fennmaradásuk nem fenyeget a kárpit állagának további romlásával. Ilyen elváltozások például a szögek által okozott lyukak, amelyek a falra való felfüggesztéskor keletkeztek a kárpiton, a régmúltban végrehajtott javítások, vagy azok a viaszfoltok, amelyeket a katedrálisban égő gyertyák hagytak maguk után.

A már 1840 óta műemléki védelem alatt álló, és az UNESCO világörökségi listáján is szereplő kárpit 2020 januárjában esett át nagyszabású állagfelmérésen, egy-egy restaurátor naponta egy méternyit vizsgált át árgus szemekkel, a szakemberek e munka eredményeként tettek javaslatokat a mérete és a kézi munka minősége alapján a középkor egyik legjelentősebb hímzésének számító műkincs megóvására.

A rendkívüli szakértelemmel megalkotott hímzésmunka keletkezésének helyszíne és ideje nem teljesen egyértelmű, de a szakértők többsége szerint a kárpit nem Franciaországban, hanem Angliában készülhetett az 1070-es évek végén, nagy valószínűséggel Bayeux püspöke, Odo – Vilmos féltestvére – megbízásából. Gyapjúfonallal, öt szín nyolc árnyalatával hímezték ki száröltéssel és lapos hímzéssel.

A 68,38 méter hosszú, fél méter széles hímzés 58 képben, magyarázó latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, az ahhoz vezető történelmi eseménysort és az 1066 októberében megvívott, normann győzelemmel végződött, hat évszázadnyi angolszász uralomnak véget vető hastingsi csatát, amely után két hónappal, 1066 karácsonyán Hódító Vilmost, Normandia hercegét Anglia királyává koronázták a londoni Westminster apátságban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár