Kalandos középkor

Vihogó lovak, medvetámadás, víziszonyos angolok – a bayeux-i kárpit rejtett titkai

2017. augusztus 29. 13:52

A középkor egyik legérdekesebb alkotása a normann hódítás előkészületeit és az 1066-os hastingsi csata lefolyását ábrázolja. A ma Normandiában megtekinthető, hatalmas felületű kárpit nagy részén sokszor csak átfutnak az érdeklődők, pedig, ha tüzetesebben megvizsgálnák, számos apró, kifejezetten mulatságos részletre bukkanhatnának.

A bayeux-i kárpit rejtett titkai
A galériáért kattintson a képre

A manapság egy állandó kiállítás részeként Normandiában (Franciaország) megtekinthető bayeux-i szőnyeg egy színezett len szálakkal kihímzett 70 méter hosszú és 50 centi széles szalag, amely a történészek szerint az 1066-os hastingsi csata előkészületeit és lefolyását ábrázolja. A szőnyegen látható 626 ember, 202 ló, 55 kutya, 505 egyéb állat, 49 fa, 37 épület, és 41 hajó sajátos kompozíciós szabályok alapján megalkotott ábrázolása a középkori képnyelvre jellemző sztereotipizált alakok és gesztusok, jellegzetes testhelyzetek és méretviszonyok alapján készült.

A kutatók máig sem tudják biztosan, hogy mikor, miért, kinek készült a szőnyeg és azt sem, hogyan került a normandiai Bayeux-ba, ahol 1476-ban tűnt fel először. Határozott bizonyíték híján a leginkább hihető változat, hogy a bayeux-i szőnyeg Hódító Vilmos féltestvérének megrendelésére készült 1070 körül Canterburyben, miután féltestvére ismeretlen okokból kiesett az akkor már „Hódítóként” tisztelt Vilmos kegyeiből.

Ponthieu grófja, Guy (vagy ahogy a kárpiton leggyakrabban előfordul: Wido) Hódító Vilmos egyik legnagyobb ellensége volt. Ennek megfelelően a szőnyeg készítői gyakran kedvezőtlen fényben ábrázolják. A képen például az látható, amikor a gróf II. Harald angol királyt Vilmos elé vezeti, a lovának pedig szamárfüle van.
Habár több mint kétszáz ló tűnik fel az alkotáson, két szerencsétlen szolgának mégis helyettesíteni kellett az igavonó állatokat, ugyanis egy – borokat, lándzsákat és sisakokat szállító – kocsi elé fogták be őket.
Hódító Vilmos emberei olyan gyorsan vágtáznak, hogy lobogó hajuk már-már egy újabb divathullám megjelenését jósolják meg.
Az egyik lovat tartó apró emberalak nem egy gyermek és nem is a szőnyegkészítők arányérzékének időleges kihagyásáról árulkodó hiba. A szakállas Turold minden bizonnyal törpenövésű, hiszen a feje feltűnően nagy a testéhez képest. A megkülönböztető ruházata alapján arra lehet következtetni, hogy egy udvari nevettetőről, bohócról van szó, akit a kantáránál fogva éppen a magasba emel a rakoncátlan paripa.
Az egyik ember egy kürt megfújásával éppen ünnepségre hívja Vilmost és a normann vezéreket a hastings-i csata előtt. A mellette álló szolga arca arra enged következtetni, hogy feltűnően elégedetlen a fülsértő ricsajjal.
Habár a normann hódítás lényege az volt, hogy Harold angol király seregét legyőzzék, az egyik alsó csatajelenet betekintést enged az ütközet legrejtettebb részletébe is, amikor egy bátor lovag egy fához kikötött medve ellen támadt.
II. Harold angol király hajói a Wight-sziget mellett állomásoztak, várva Vilmos átkelését. 1066 szeptemberében úgy gondolta, hogy abban az évben a normannok már nem támadnak, ezért hazarendelte a hajókat. Az angolok szemmel láthatólag igencsak nekivetkőztek, nehogy víz érje a ruhájukat a beszállásnál.
Néhány ló, amelyet a normannok vittek Anglia meghódítására, úgy tűnik, igencsak élvezték az utazást, ugyanis mosolyra fakadtak.
A hastings-i csata előtt tartott normann ünneplés során kiderült, hogy a hódítók utazás előtt otthon hagytak néhány elengedhetetlenül fontos eszközt, mint például tálcákat, így – a kárpit tanúsága szerint – olykor pajzsokon voltak kénytelenek felszolgálni egyes fogásokat.
HItvalló Edvárd angol király temetése alatti jelenet egyik kockájában egyesek egy gazdája halála miatt vonyító, hűséges kutyát véltek felfedezni.
Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Ponthieu grófja, Guy (vagy ahogy a kárpiton leggyakrabban előfordul: Wido) Hódító Vilmos egyik legnagyobb ellensége volt. Ennek megfelelően a szőnyeg készítői gyakran kedvezőtlen fényben ábrázolják. A képen például az látható, amikor a gróf II. Harald angol királyt Vilmos elé vezeti, a lovának pedig szamárfüle van.Habár több mint kétszáz ló tűnik fel az alkotáson, két szerencsétlen szolgának mégis helyettesíteni kellett az igavonó állatokat, ugyanis egy – borokat, lándzsákat és sisakokat szállító – kocsi elé fogták be őket.Hódító Vilmos emberei olyan gyorsan vágtáznak, hogy lobogó hajuk már-már egy újabb divathullám megjelenését jósolják meg.Az egyik lovat tartó apró emberalak nem egy gyermek és nem is a szőnyegkészítők arányérzékének időleges kihagyásáról árulkodó hiba. A szakállas Turold minden bizonnyal törpenövésű, hiszen a feje feltűnően nagy a testéhez képest. A megkülönböztető ruházata alapján arra lehet következtetni, hogy egy udvari nevettetőről, bohócról van szó, akit a kantáránál fogva éppen a magasba emel a rakoncátlan paripa.Az egyik ember egy kürt megfújásával éppen ünnepségre hívja Vilmost és a normann vezéreket a hastings-i csata előtt. A mellette álló szolga arca arra enged következtetni, hogy feltűnően elégedetlen a fülsértő ricsajjal.Habár a normann hódítás lényege az volt, hogy Harold angol király seregét legyőzzék, az egyik alsó csatajelenet betekintést enged az ütközet legrejtettebb részletébe is, amikor egy bátor lovag egy fához kikötött medve ellen támadt.II. Harold angol király hajói a Wight-sziget mellett állomásoztak, várva Vilmos átkelését. 1066 szeptemberében úgy gondolta, hogy abban az évben a normannok már nem támadnak, ezért hazarendelte a hajókat. Az angolok szemmel láthatólag igencsak nekivetkőztek, nehogy víz érje a ruhájukat a beszállásnál.Néhány ló, amelyet a normannok vittek Anglia meghódítására, úgy tűnik, igencsak élvezték az utazást, ugyanis mosolyra fakadtak.A hastings-i csata előtt tartott normann ünneplés során kiderült, hogy a hódítók utazás előtt otthon hagytak néhány elengedhetetlenül fontos eszközt, mint például tálcákat, így – a kárpit tanúsága szerint – olykor pajzsokon voltak kénytelenek felszolgálni egyes fogásokat.HItvalló Edvárd angol király temetése alatti jelenet egyik kockájában egyesek egy gazdája halála miatt vonyító, hűséges kutyát véltek felfedezni.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!