Kegyetlenül megtorolták a rabszolgatartók az amerikai történelem legnagyobb szökési kísérletét
2020. július 1. 12:43 Múlt-kor
1848-ban az Egyesült Államok fővárosa, Washington D.C. a kormányzati tevékenység mellett a kereskedelem fontos központja is volt – ebbe akkoriban beletartozott a rabszolgakereskedelem is. A városban több piacon is árulták a jogaiktól megfosztott embereket, és több tucatnyi, erre kialakított helyen tartották őket fogva. Abban az évben azonban egy ember elkeseredése az ország történelmének legnagyobb és talán legvakmerőbb szökési kísérlethez vezetett: egy éjszaka 77 rabszolga szállt fel titokban a The Pearl nevű szkúnerre, néhány rabszolgatartás-ellenes aktivista segítségével.
Korábban
Bell szökési terve
Habár mindannyiukat két napon belül elfogták, és büntetésül a legrosszabb körülményeket biztosító déli ültetvényes államokba adták el őket, a szökési kísérletnek országszerte híre ment, és nem maradt hatás nélkül.
Amellett, hogy Harriet Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója című (önmagában is nagy hatású) regényéhez adta az ihletet, a „Pearl-incidens” közvetlen folyománya volt a rabszolgakereskedelem betiltása a szövetségi fővárosban, ami az általános felszabadítás felé tett egyik első lépés volt.
Mielőtt azonban új erőre kapott volna tőle a rabszolgatartást ellenzők (az abolicionisták) mozgalma szerte az Egyesült Államokban, a Pearl-incidens egyetlen emberrel, egy Daniel Bell nevű férfival indult.
1848-ban még gyakori látvány voltak a Fehér Ház és a Capitolium előtt összeláncolva menetelő rabszolgák hosszú sorai, amint Virginia és Maryland rabszolgapiacaira, illetve a déli államok hírhedt ültetvényeire hajtották őket. Ekkoriban a fővárosban egymás mellett laktak rabszolgasorban sínylődő feketék és olyanok is, akik már törvényesen elnyerték szabadságukat – sokszor egyetlen családon belül is.
Sok rabszolga számára bizonyult járható útnak az, hogy a gazdájuknak végzett munka mellett vállaltak állást vagy mesterséget, amellyel elegendő pénzt kereshettek szabadságuk megváltásához. Sokuk ezt követően gyermekeik felszabadítására tovább gyűjtötték a pénzt – ilyen volt Daniel Bell is.
Bell a washingtoni haditengerészeti kikötőben dolgozott kovácsként, felesége, Mary és gyermekeik azonban továbbra is rabszolgák voltak – annak a Robert Armistead nevű fehér férfinak a tulajdonát képezték, akiét egykor maga Bell is. Végül Armistead felszabadította Maryt is, és lecsökkentette a gyermekeik rabságának hátralevő idejét is.
Ennek lejárta előtt azonban Armistead meghalt, így a gyermekek az özvegye birtokába kerültek. Bell és felesége éveken át pereskedtek a nővel, aki semmibe vette a férje és Bell korábbi alkuját. A küzdelmet végül elvesztették: a bíróság Armistead özvegyének javára ítélt, és a Bell házaspár tudta, hogy nincs sok idejük cselekedni, mielőtt a gyermekeket eladják máshová, és a család végleg szétszakad.
Bell felvette a kapcsolatot Daniel Draytonnal, egy philadelphiai hajóskapitánnyal, aki aktív volt az abolicionista mozgalmában. Drayton vállalta, hogy bérel egy hajót, és annyi rabszolgát szöktet a legközelebbi szabad északi államokba – New Jersey-be és Pennsylvaniába –, amennyit csak tud. Az akció sikeréhez azonban szükség volt a szerencsés széljárásra a több mint 350 kilométeres úton, továbbá egy feltűnésmentes hajóra, amely képes elkerülni a gyanakvó tekinteteket.
A tervezésben szerepet vállalt rajtuk kívül Paul Jennings, aki egykor James Madison elnök rabszolgája volt, és szabad fekete polgárként nagy sikerrel adta ki emlékiratait. Drayton száz dollárért bérelte Philadelphiában a The Pearlt annak kapitányától, Edward Sayres-től, és kettőjükön kívül csak a szakács, Chester English tartott még velük – minél kevesebben voltak a hajón, annál kisebb volt az esély arra, hogy valaki elárulja őket.
A terv híre szájról szájra terjedt a szökni akaró washingtoni rabszolgák közt, és végül minden készen állt arra, hogy 1848. április 15-ének éjjelén véghez vigyék a vakmerő akciót.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
