Kegyetlenül megtorolták a rabszolgatartók az amerikai történelem legnagyobb szökési kísérletét
2020. július 1. 12:43 Múlt-kor
1848-ban az Egyesült Államok fővárosa, Washington D.C. a kormányzati tevékenység mellett a kereskedelem fontos központja is volt – ebbe akkoriban beletartozott a rabszolgakereskedelem is. A városban több piacon is árulták a jogaiktól megfosztott embereket, és több tucatnyi, erre kialakított helyen tartották őket fogva. Abban az évben azonban egy ember elkeseredése az ország történelmének legnagyobb és talán legvakmerőbb szökési kísérlethez vezetett: egy éjszaka 77 rabszolga szállt fel titokban a The Pearl nevű szkúnerre, néhány rabszolgatartás-ellenes aktivista segítségével.
Kép forrása: Flickr
Korábban
Bell szökési terve
Habár mindannyiukat két napon belül elfogták, és büntetésül a legrosszabb körülményeket biztosító déli ültetvényes államokba adták el őket, a szökési kísérletnek országszerte híre ment, és nem maradt hatás nélkül.
Amellett, hogy Harriet Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója című (önmagában is nagy hatású) regényéhez adta az ihletet, a „Pearl-incidens” közvetlen folyománya volt a rabszolgakereskedelem betiltása a szövetségi fővárosban, ami az általános felszabadítás felé tett egyik első lépés volt.
Mielőtt azonban új erőre kapott volna tőle a rabszolgatartást ellenzők (az abolicionisták) mozgalma szerte az Egyesült Államokban, a Pearl-incidens egyetlen emberrel, egy Daniel Bell nevű férfival indult.
1848-ban még gyakori látvány voltak a Fehér Ház és a Capitolium előtt összeláncolva menetelő rabszolgák hosszú sorai, amint Virginia és Maryland rabszolgapiacaira, illetve a déli államok hírhedt ültetvényeire hajtották őket. Ekkoriban a fővárosban egymás mellett laktak rabszolgasorban sínylődő feketék és olyanok is, akik már törvényesen elnyerték szabadságukat – sokszor egyetlen családon belül is.
Sok rabszolga számára bizonyult járható útnak az, hogy a gazdájuknak végzett munka mellett vállaltak állást vagy mesterséget, amellyel elegendő pénzt kereshettek szabadságuk megváltásához. Sokuk ezt követően gyermekeik felszabadítására tovább gyűjtötték a pénzt – ilyen volt Daniel Bell is.
Eladásra szánt rabszolgák fogva tartására szolgáló épület a virginiai Alexandriában a polgárháború idején (kép forrása: Wikimedia Commons)
Bell a washingtoni haditengerészeti kikötőben dolgozott kovácsként, felesége, Mary és gyermekeik azonban továbbra is rabszolgák voltak – annak a Robert Armistead nevű fehér férfinak a tulajdonát képezték, akiét egykor maga Bell is. Végül Armistead felszabadította Maryt is, és lecsökkentette a gyermekeik rabságának hátralevő idejét is.
Ennek lejárta előtt azonban Armistead meghalt, így a gyermekek az özvegye birtokába kerültek. Bell és felesége éveken át pereskedtek a nővel, aki semmibe vette a férje és Bell korábbi alkuját. A küzdelmet végül elvesztették: a bíróság Armistead özvegyének javára ítélt, és a Bell házaspár tudta, hogy nincs sok idejük cselekedni, mielőtt a gyermekeket eladják máshová, és a család végleg szétszakad.
Bell felvette a kapcsolatot Daniel Draytonnal, egy philadelphiai hajóskapitánnyal, aki aktív volt az abolicionista mozgalmában. Drayton vállalta, hogy bérel egy hajót, és annyi rabszolgát szöktet a legközelebbi szabad északi államokba – New Jersey-be és Pennsylvaniába –, amennyit csak tud. Az akció sikeréhez azonban szükség volt a szerencsés széljárásra a több mint 350 kilométeres úton, továbbá egy feltűnésmentes hajóra, amely képes elkerülni a gyanakvó tekinteteket.
A tervezésben szerepet vállalt rajtuk kívül Paul Jennings, aki egykor James Madison elnök rabszolgája volt, és szabad fekete polgárként nagy sikerrel adta ki emlékiratait. Drayton száz dollárért bérelte Philadelphiában a The Pearlt annak kapitányától, Edward Sayres-től, és kettőjükön kívül csak a szakács, Chester English tartott még velük – minél kevesebben voltak a hajón, annál kisebb volt az esély arra, hogy valaki elárulja őket.
A terv híre szájról szájra terjedt a szökni akaró washingtoni rabszolgák közt, és végül minden készen állt arra, hogy 1848. április 15-ének éjjelén véghez vigyék a vakmerő akciót.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- Hogyan vált Kelet és Nyugat találkozóhelyévé Hongkong? 18:48
- „Az égvilágon minden csoda. Csak fel kell ismernünk” – Federico Fellini, a filmes zseni 16:38
- Bárgyúságánál fogva minősítették uralkodásra alkalmatlannak I. Rudolf magyar királyt 15:52
- Hét híres múmia a történelemből 15:05
- A magyarországi németség meghurcoltatására emlékeztek a XVI. kerületben 14:20
- A Kaukázusban talált „jogarok” ősi szívószálak lehetnek 13:35
- Több szakértő is kételkedik abban, hogy valóban megtalálták Anne Frank elárulóját 12:04
- Kifinomult minimalizmus és sugárzó elegancia: Hollywood őzikeszemű csillaga, Audrey Hepburn 11:22
