Rátaláltak az utolsó ismert amerikai rabszolgahajó utolsó túlélőjére
2020. április 8. 13:45 Múlt-kor
Az utolsó amerikai rabszolgahajó utolsó túlélője, Matilda McCrear 1940-ben, 75 évvel a rabszolgaság eltörlése után távozott az árnyékvilágból. Amikor 1860-ban Alabamába került, Matilda még csak két éves volt, 14 évesen szülte nemi erőszakból fogant első gyermekét. Meghurcoltatásai miatt kártérítésért is folyamodott, de szenvedéseiért kompenzációt nem kapott.
Korábban
Matilda bal arcán található sebhelye, amely a róla készült fotókon is jól kivehető, arról árulkodik, hogy a Nyugat-Afrikában élő joruba etnikai csoport tagjaként látta meg a napvilágot. A kislány az „Ábaké” (mindenki által szeretett) nevet kapta. Ábakét anyjával és nővéreivel a Dahomey Királyság rabszolgavadászai hurcolták el szülőfalujából és Ouidah kikötőjébe (ma Benini Köztársaság) vitték őket. Innen csempészte be őket Alabamába több mint száz szerencsétlen társukkal egyetemben a William Foster által irányított USS Clotilda, az utolsó ismert rabszolgaszállító hajó. Bár az 1808 óta érvényben lévő törvény tiltotta a rabszolgák behozatalát az Egyesült Államokba, a csempészet még a század közepén is virágzott.
A kétéves Ábakét anyjával és 10 éves nővérével együtt egy Walker Creagh nevű földbirtokos vette meg. A család az alabamai rabszolgapiacon szétszakadt, Ábaké másik két nővére ugyanis egy másik ültetvényre került. A lányok soha többé nem találkoztak. A rabszolgák új helyen, új nevet kaptak: Ábakéből Matilda, anyjából Gracie, nővéréből Sallie lett.
Elutasították kérelmét
Az amerikai polgárháború lezárultával Gracie és lányai szabadok lettek, de már nem volt lehetőségük visszatérni a szülőföldjükre. A család Alabama államban maradt, és Athens városában telepedett le. Gracie és férje, Guy, akit szintén a Clotilda fedélzetén hurcoltak el Afrikából, nem nagyon tudtak angolul, így Matilda tolmácsolt anyjának és mostohaapjának a helyi vegyesboltban. Az évek folyamán a kislány családneve is végső formát öltött. Korábbi tulajdonosa, Creagh családnevéből a Matilda által kedvelt McCrear-re módosult.
Matilda 14 évesen szülte első gyermekét, Elizát, aki egy erőszakos közösülés „gyümölcseként” látta meg a napvilágot. Az apa egy fehér férfi volt. Alabamában a rabszolga-felszabadítás után is rendszeresen erőszakoltak meg fehér férfiak fekete lányokat és nőket. Elizát még két mulatt testvére követte.
Anyja 1879-ben bekövetkezett halála után a húszas évei elején járó, háromgyermekes Matilda az alabamai Martin Stationba költözött, ahol megismerkedett egy német bevándorlóval, bizonyos Jacob Schulerrel. Bár a 17 éves kapcsolat alatt hét gyermekük született, a férfi és Matilda soha nem élt együtt. A kor és a rabszolgaság történelmét kutató Sylviane A. Diouf francia történész szerint egy ilyen házasság akkortájt elképzelhetetlen lett volna Alabamában. Sem a német férfi, sem Matilda nem házasodott meg életük során. A furcsa kapcsolat a körülményekhez képest szoros maradt, Schuler mind a hét gyermekét ismerte.
Diouf egy alabamai folyóirat, a The Selma Times-Journal kiadványait böngészve talált rá Matildára. A folyóirat egyik, 1931-es számában ugyanis egy cikket közöltek a nőről, aki Selma városában a hatóságoktól kártérítést kért azért, hogy még kisgyermekként erőszakkal hurcolták az USA-ba. Matilda az arcán látható heggel igazolta afrikai származását, a bíróság azonban elutasította kérelmét. Matilda 82 éves korában hunyt el az alabamai Selmában, 1940-ben.
Nem fizettek kártérítést az egykori rabszolgáknak
De nemcsak Selma város harmincas évekbeli bírósága állt hozzá elutasítólag az egykori rabszolgák kártérítési igényei iránt. Így tett évtizedekkel korábban, pontosan 1865-ben Timothy Meaher is. A rabszolgatulajdonos Meaher, aki a USS Clotilda illegális útját is szervezte, kerek perec megtagadta, hogy kártérítést fizessen a hajón Afrikából Alabamába hurcolt rabszolgáknak. Cudjo Kazoola Lewis, aki szintén a Clotilda fedélzetén érkezett Amerikába, azonban nem esett kétségbe, és a számos túlélővel összefogva megalapította Africatown névre keresztelt fekete-afrikai kommunáját nem messze az alabamai Mobile városától.
Africatown az utóbbi évtizedekben gazdasági nehézségekkel küszködött, lecsapott rá a Katrina hurrikán, és több, ipari szennyezés is rontotta helyzetét, ilyen volt például a Deepwater Horizon olajfúrótorony 2010-es katasztrófája következtében kialakuló mélytengeri olajömlés. Miután 2019-ben megtalálták a Clotilda roncsait, Africatown abban reménykedik, hogy a hajó és a köréje szervezett kiállítás révén fellendülhet a helyi turizmus, ami bevételt hozhat a településnek.
Timothy Meaher dédunokáját, Robert Meahert, akinek családja a mai napig jelentős földterületekkel rendelkezik Alabama államban, nem foglalkozik a megtalált ronccsal, amelynek eredetiségével kapcsolatban is erős kétségei vannak. Robert Meaher továbbá kihangsúlyozza, hogy dédapját nem ítélték el rabszolga-kereskedelem miatt, és úgy véli, a dédpapa tette alól egyébként is feloldozást nyert azáltal, hogy Cudjo Lewis amerikai földön kereszténnyé vált. Meaher nem mutat hajlandóságot arra sem, hogy találkozzon a Clotilda túlélőinek leszármazottaival.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
